3éves kisfiam az vigyem pszichológushoz amiért nem beszél érthetően?

Korai fejlesztőbe v. nevelési tanácsadóba kérhetsz időpontot, hogy logopédus megnézze a gyereket. Ez nem kerül semmibe, felmérik, elmondják a véleményüket, amivel egyetértesz v. nem. Ennyi. Pszichológushoz csak akkor vidd, ha magatartás probléma is fent áll.

Egy beszédfogyatékos anyukája. Én nagyon sokmindent átéltem a most 7 éves fiammal, ha bármiben tudok segíteni, akkor írj nyugodtan, de én mindenképp javaslom, ha te úgy gondolod, hogy valami nem jó, akkor vidd el szakemberhez és ne azokra hallgass, akik azt mondják, hogy majd később beindul a beszéde, mert az ő gyerekénél is így volt. Igen, van olyan gyerek, akinek a szocializáció nagyon sokat segít, de van, akinek nem. Fontos, hogy mennyire nem beszél érhetően, mennyi szót tud. Lehet, hogy a szókincs jó, de nem érthető egyáltalán külső szemlélőnek. Ez nagyon összetett. Jó ötlet, hogy első körben keresd fel az óvoda logopédusát, hiszen valóban, 1-2 éve már a 3 éveseket is szűrik. Kérdés, hogy mennyi kapacitása van a logopédusnak, hiszen még mindig elsősorban az 5-6 évesekkel foglalkoznak jobban, akik iskolába mennek. Hiszem vadászni kell a logopédusokat. Ha Budapesten éltek, akkor talán kicsit jobb a helyzet, nálunk katasztrófa pedig Székesfehérvárról van szó. Ha időpontot kérsz nev. tanba, akkor minél hamarabb, nekem anno 4 hónapot kellett várni. A fejlesztés sosem ártalmad, alapozó tornára v. TSMT tornára magánúton is elviheted, az csak jót tesz, még egy olyan gyereknek is, akinek semmi baja. Logopédust magánúton is nehéz találni, de nem lehetetlen.

A legkisebb fiam nekem is most kezdte az ovit 3.5 éves. Neki nincsenek beszédproblémái, tök átlagos a szókincs, beszéde érthető. Kitöltöttem egy papírt, amit az óvónők kértek a logopédusnak. Még semmi visszajelzést nem kaptam, hogy most akkor mi van? Ha nincs gond, úgy gondolom, azt is közölni kellene a szülővel. Talán még meg se nézte a papírokat, mert nagy oviról van szó, 10 csoport. Viszont, ha akarsz időpontot, akkor te is kérhetsz, de ha az óvoda küldi be a papírokat, akkor hamarabb kaphatsz időpontot. Tényleg, attól függ, merre laksz és mekkora a területi ellátottság!

Látom, sajnos megérkeztek ismét a korai fejlesztősük bizniszelni, ha kell, ha nem...

A diagnózis ugyan nem árt, de aki elviszi diagnózisra a gyermekét, akkor IS esélyesen fejlesztést írnak ki számára SAJNOS,

ha nem szorul rá, és kisiskolás korára emiatt neurózisos lesz, megfelelési kényszerrel.

Anyagi haszonszerzésből, lelkiismeretlenül járnak el ilyenkor. Statisztikára kapják a pénzt az Államtól

.

A szakmában dolgozom, nem korai fejlesztőként, de szakmai tudásom által van belelátásom. (Számíts rá, hogy féligazságokkal, hamis manipulációjuk által ismét provokálni fognak engem, ahogy szoktak,

de nem hagyom).

Légy óvatos a korai fejlesztő biznisszel, kedves kérdező. Bár te döntesz.

Vigyázz, mert itt gyk-n megdumálnak boldogot, boldogtalant, viszont ha a gyereked

valójában nem szorul fejlesztésre, akkor a kárát látod csak, mire kisiskolás lesz.

7 év alatt 95%-ban az indirekt fejlesztési módszerek a célravezetőek, átlagos esetben,

tehát amennyiben nem szorul fejlesztésre egy 7 év alatti gyermek.

A korai fejlesztők meg (játékosan bár, de) direkt módon történő fejlesztést alkalmaznak, sajnos.

Utolsó egy másik kérdés alatt kérdeztem tőled, hogy miben más direkt tanítani a gyereket enni, öltözni, helyesen kezetmosni, mint esetleg ragasztani, könyvetnézegetni, grimaszolni és mondókázni. Mert az a fene híres fejlesztés nem szól ám másról.

Kérlek, írd már le, a kézmosás vagy a kanál helyes fogásának tanítása miért nem képez hatalmas törést a gyerekben, amíg a víz-festék-víz sorrend vagy az irányított egyéb tevékenység(mint csipesszel csípkedés és különböző arcok utánoztatására motiválás miért igen?

Értem az egyik részét annak, amit mondani szoktál, találkoztam már erőszakosabb fejlesztővel(állami fejlesztővel minimálbéren), aki erősen ráfogta a gyerek lábát a labdára az akarata ellenére, hogy aztán együtt ugráljanak, de ezerszer több anyukát/nelevőlőnőt/óvónőt látok és ismerek, aki cipőt felvenni/kezetmosni/csukott szájjal enni/kézenfogva sétálni tanítja a gyerekét ezerszer erőszakosabban.

Miért nem hemzsegnek a neurózisos gyerekek, amikor ezekkel is új ismereteket sajátítatanak el, nem éppen kellemesen módon, amire nem maguktól jöttek rá?

Ha valóban a kényszer és szabad döntés hiánya okoz neurózist, na meg a dicséret, ha sikerült az elvárt dolog, akkor már 1 évesen megfelelési kényszer lenne a kicsikben, hisz a kanalat nem önálló ötlet alapján veszik el az asztalról, és nyomják a szájukba, hanem azért, mert korábban így kezdték az anyukák a hozzátáplálást. Nem önálló ötlet alapján sétálnak kézenfogva az autók között, hanem mert jó erősen fogja az anyjuk a kezüket. És még sorolhatnám.

Szerintem is tukmálhatnak biztos, ami biztos alapon fejlesztést a gyerekre, de ennek, ha hozzáértő barátságos személy társaságában csinálják, az ég világon semmi káros hatása nem lesz.

A saját nem érthetően beszélő 3 évesem példáján pedig tudom, hogy mennyi probléma lesz abból, ha szerencsétlen gyerek nem tudja kifejezni magát. Nem tud barátkozni, nem tudja megoldani a konfliktushelyzeteit, nem tudja kifejezni az érzéseit, csak erőszakkal vagy bújással. Egyiket sem szereti a korosztálya.

Aki jót akar a gyerekének, az beszéd téren nem hagyja lemaradni, mert mint valami dominó, magával rántja a szociális készségeket, önbizalomhiányt okoz, hisz gyakran nem veszik észre az őt ért sérelmeket, magányos lesz, mert nehéz teljesen megérteni valakit, aki nem tudja elmondani épp mi a baja.

A közösség csak akkor való nekik, ha valaki folyamatosan csak rájuk figyel, ezért a kötelező ovi szerintem csak rossz hatással van a gyerekre.

Esetleg kis létszámos ovi/bölcsi beszélő gyerekek között lehet a pozitív megoldás.

Nézd, nem alacsonyodok le demagógokkal, üzletelőkkel különösebben kommunikálni, ezért csak annyit reagálok, hogy ismét csősztatás, amit írsz.

Ha már annyira marhára figyeled írásaim (bár nem egyszer tévesztettek engem össze más, hasonló %-n állókkal), akkor láthatnád:

többször kifejtettem, hogy

nem 100% kell 7 év altt indirekt módon fejleszteni, hanem kb 95%.

Volt, ahol konkrétan kifejtetem, hogy a higiéniára és más, szintén napi rutin jellegre, valamint veszélyhelyzetekre stb muszáj a direkt módon történő ismeretátadás.

Ezek ritka kivételek.

Tehát ebben egyet értünk bár bizonyos vonatkozásban,

de ez maximum az 5%-át, max a huszad részét teszi ki annak, ami célszerű és ártalmatlan mint fejlesztési (direkt módon való) nevelési attitűd.

Ergo csúsztatsz. Mert igaz ugyan, hogy bizonyos dolgokban még 7 év alattiakat is direkt módok célszerű fejleszteni, de az töredéknyi tevékenység.

SZINTE AZ ÖSSZES TÖBBI téren viszont az indirekt fejlesztés feltétlen fontos!

(Azaz mellőzni a direkt verziót).

De érdembeli vitára nem fogom pocsékolni energiám a korai fejlesztő biznisszel szemben.

A jelen kommentem is csak azért fogalmaztam meg és tettem közre, hogy ha valaki erre téved és olvassa, legyen lehetősége belátni, hogy

mi módon trükköztök, csúsztattok ti, korai fejlesztő bizniszelők.

Persze letagadhatod bármelyik hányadát annak, amit teszel.

De attól még megfogalmaztam, hogy mire ügyeljenek a kedves szülők a nevelési hozzáállásuk, attitűdjük tekintetében.

Ami persze korosztályfüggő, mint hangsúlyozom mindig. És attól is függ, hogy valóban középsúlyosan fogyatékkal él-e a gyermek, mert ha igen, akkor a fogyaték, és csakis a fogyaték tekintetében kell a direkt fejlesztési módszer, akár játékosan, akár máshogyan. És mindvégig tehát ismét kb a 7 év alatti korosztályról beszéltem.