A ti gyereketeket (vagy ha többen vannak gyerekeiteket) is versenyeztetik?

Van, én utálom személy szerint mikor a gyerekemet átviszem valahova és bárki elkezdi a rokonokhnak hogy XY mutasd meg mit tudsz, meg csináld ezt , csináld azt mint valami cirkuszi bohóc.

Aztán egyik rokonnal 2 hónap különbséggel szültünk, ő aranyos mert nem versenyeztet, ellenben a szülei tehát a nagyszülőknek mindig az az első hogy óó képzeld már ezt tudja,azt tudja aztán vágjak jó képet mivel én fiam idősebb nyilván nem újdonság nekem ő is csinálta már azokat (most direkt nem írok konkrét példákat, képzeld el minden mérföldkőnél ezt)

Hogy mit lehet csinálni? Férjemre rászóltam mikor produkáltatta a gyereket nagyszülők előtt, azóta nem is csinálja, de többieknek rakok egy pókerface-t aztán egyik fülemen be másikon ki.

Mondjuk úgy főleg idősebbekkel felesleges erről vitázni, én nem megyek bele, dicsekedjenek,produkáltassák csak a gyereküket, megdícsérem persze, csak az én fiammal ne bohóckodjon senki.

Én sem reagálnék rá, amiket mesél.

Amúgy én első (és egyetlen) gyerekesként sokmindent nem tudok. Tehát összehasonlítani szoktam, illetve érdeklődni, hogy az ekkora gyerekek mit tudnak már.

Mostanában pl hogy 4 évesen kellene tudnia egyedül törölni a fenekét? Mert én nem tudom, és azt látomm, hogy oviban ezzel senki nem törődik. Az óvónénink azt mondja, már tanítgatni kell rá, ismerős meg azt, hogy náluk csak nagycsoportban kell tudnia...

Szóval sokszor nem leszek okosabb.

De pl anno a beszélnie kellene már, járnia kéne már, ilyeneket elengedtem a fülem mellett, tudtam, hogy máshogy fejlődnek a gyerekek. Most is inkább igyekszem átlagot vonni, több kollégát megkérdezni, akinek ekkora, vagy kicsivel nagyobb a gyereke. Akkor tudom hasonlítani, hogy miben van előrébb, vagy hátrébb az átlagnál.

De semmiképpen nem versenyzés miatt.

Én nem is igazán szoktam ezt mesélni, szerintem te se tedd. Mit lehet reagálni ilyenre? Hű, de ügyes!

Ő magától hozza elő a saját gyerekéről, vagy te kérdezed? Lehet nem szeret hasonlítgatni.

En oszintén szolva unom az ilyen.

Az én kolléganom is ilyen. 1 honap van a gyerekeink kozt, de nem tudott semmi másrol sem beszélni, csak a kisfiárol. Most már leszokott róla, mert gondolom rájott, hogy hidegen hagy.

Mi - feleségemmel - szívesen meghallgatjuk, más gyerek mit csinál, mit tud, de csak legszűkebb körben (nagyszülők előtt) meséljük el, miket produkál a mienk.

Hála Istennek, egyetértés van köztünk abban, hogy ez a méricskélés úgy marhaság, ahogy van. Ha a mi gyerekünk jár előbbre valamiben, akkor ezt rosszul esik a másik szülőnek hallgatnia. Ha meg az ő gyereke, akkor mi dicsekvésnek halljuk tőle.

Egyébként sem versenyfutás, hogy ki mit csinál előbb. Ilyen legföljebb a primitív embereket izgatja. 20 éves korában mi jelentősége lesz, hogy három hónappal később kezdett beszélni vagy járni?

A beszéd egyébként is érdekes dolog: a mi gyerekünk nagyon sokára kezdett beszélni, ráadásul 10 hónapon át kizárólag a "nem" szót mondta ki (de azt sűrűn!).

Most, 4 évesen meg úgy fogalmaz, hogy az egy felnőttől is igényes lenne. Egy egyidős rokon kislány sokkal hamarabb kezdett beszélni, de évekkel később is alig lehetett érteni, amit mond. Míg a mi kisfiunk, amikor elkezdett beszélni, szép tisztán mondott mindent - nemcsak szerintünk.

Egyedül akkor van jelentősége az összehasonlításnak, ha félünk, hogy valamivel kórosan el van maradva. De ilyenkor is jobb a védőnő véleményét kérdezni, aki a nagy átlaghoz tud viszonyítani, nem egy konkrét másik gyerekhez. Nálunk pl. a kúszás nem akart beindulni, többször volt téma védőnővel, aztán úgy döntöttünk, hogy gyógytornászhoz visszük. Utána viharos gyorsasággal behozta a lemaradást, tehát volt értelme foglalkoznunk a késéssel.