A gyermek elbizonytalanodhat kötődésben, ha az ex folyamatosan olyanokkal traktálja, hogy szeretlek-nem szeretlek?
Mindig is próbáltam volna az ősbizalmat alapozni, éreztetni a gyermekkel, ha haragszom is az nem ellene szol, őt csak tanitom, attol még szeretem, mindig számithat rám, a szeretet nem egy szo, igazi kötődés, hogy majdan ezzel tudjon magában is bízni, önmagát elfogadni, kudarcokbol felállni.
De exférjem hiába szolok, mégis olyanokkal traktálja, ha rosszalkodsz nem szeretlek, es hasonlok.
A gyermek 3 évesen most ott tart, hogy szorakozik ezzel a szoval, mögöttes jelentése nincs is már számára. Tegnap az apja kérdésére hogy kit szeret (wtf..!)már olyanokat mond kiabálva hogy apát szeretem, anyát nem.
Holott persze hozzám rohan ha baj van, segitem őt mindenben, kötődő kapcsolatunk van, stb.
Nem akarom hogy meginogjon benne ez az "ősbizalom", mintha létezne olyan hogy anya egyszer szeret, máskor nem, mert innen egy lépés lehet az, hogy kilogikázza, ha ő nem szeret, akkor őt sem szeretik, hogy ez ilyen mulando, változo görbe. Pedig nem az. Ill még nem abban a korban van hogy ilyen bizonytalan érzések csírázzanak benne.
Vagy 3 évesen valamennyire szilárdult már az énképük?
Plusz innen egy lépés, hogy saját magára mondja azt, hogy nem szereti. Önbizalomroncsolás, kudarcok esetén mélyzuhanás, pesszimizmus, a negativ énkép már folyamatot vonz.
Van esély arra hogy már ne inogjon meg a gyermek a személyiségdejlődés alapjaiban?
Nagyon túlbonyolítod ezt.
Szerintem a szeretet neki még csak egy szó, nem hiszem, hogy pontosan értené, mit jelent, az még bonyolult egy 3 évesnek. Éppen az a lényeg, hogy ha baja van, hozzád megy, tudja, hogy rád számíthat, hozzád kötődik. Tehát ott a bizalom. Egyébként pont azért, mert az apja dobálózik a szóval, nem hiszem, hogy nagyon van súlya a gyerek számára.
Az én gyerekem még kisebb, 27 hónapos. Szokta mondani, hogy szeretlek, és meg is ölel hozzá, de valószínűleg csak azért, mert látja, hogy én is ezt csinálom vele, és utánoz. És, ha olyanja van, dobálózik azzal, hogy "nem szeretem anyát". SOHA egyikünk se mondott neki ilyet, nem hallhatta senkitől. Azt akarja kiprovokálni vele, hogy elkezdjek "sírni" (persze nem komolyan), és ő jöhessen megvigasztalni egy öleléssel, puszival. Na meg benne van egy kis dac, lázadás, hogy azért is ezt mondja... Szerintem a te gyerekednél is inkább ez lehet a háttérben.
Köszönet!
A dac tényleg lehet, mert olyan namajdénmegmondomatutit stilusban adta elő.
Egy kő esett le a szívemről most, aludni sem bírtam.
Akkor az apja szavai ugye, *b hetente látja), alapbol nem tudnak ártani hosszabbtávon? Igazábol nincs gond a gyerekhez fűződő kapcsolatában, csak gyereklélektanban, fejlődéses témákban totál sötét az apja es abban is akar maradni, minden gyermeknevelő "szakkönyves" elvet "okoskodást"elutasit
Ha te mindent jól csinálsz akkor veled lehet biztosan kötődő. Az apja meg ha ilyeneket csinál vele nem lesz az.
Mindegy hogy mit nond rád az ex a gyerek úgyis érzi mi a helyzet.
Az én 3 évesem is szokott olyat mondani, hogy "nem szeretem" meg "nem jó", arra, akire épp dühös.
Szerintem is káros az ilyen minta/példa, ugyanakkor azé lesz az erősebb, akihez jobban kötődik.
Az exférjedet kérdezd meg, hogy amikor a gyerek rosszalkodik, akkor tényleg nem szereti? Ilyenkor mondhatod, hogy apa dehogynem szeret, csak most mérges rád vagy szomorú lesz attól, ha tönkreteszed vagy fél, hogy leesel... stb. Egy idő után hátha megszokják mindketten, hogy pontosítsanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!