Szerintetek hátrányban vannak a dolgozó szülők gyerekei a nem dolgozóékhoz képest?

Szia, miféle hátrányra gondolsz? Én tudok nyilatkozni mind a két oldalról, hiszen a 2. kislányom születése után visszamentem dolgozni, most várom a 3. babánkat és ismét itthon vagyok. 2 év múlva ismét munkába fogok állni, én nem tudnám magam elképzelni, hogy itthon üldögéljek, amíg a gyerekek óvodában, iskolában vannak.

Nyilván sok előnye van, amikor az egyik szülő otthon van, jobb esetben vezeti a háztartást, tele a hűtő és minden nap van frissen főzött étel, tiszta a ház és főként, a gyerekeket tudja fuvarozni esetleg külön órákra, edzésekre, nem kell korán reggel és délután ügyeletben lennie a kicsiknek. Nem gond a sok szünet, az ovis nevelés nélküli napok. Amikor dolgoztam, nekem óriási fejfájást okozott a sok szünet, a betegségek, kellemetlen volt a munkahelyemen is, hogy dolgoztam 1-2 hétig, utána megint táppénz, utána szabit vettem ki, ha szünet volt, a gyerekek utálták az ügyeletet is, viszont a megélhetés szempontjából ezerszer jobb, hogy én is hazahozok egy fizetést. Na meg aztán az itthoni főzés-vásárlás-gyereknevelésbe is bele lehet fásulni nagyon.

Inkább a nem dolgozóké vannak hátrányban a dolgozó szülőkhöz képest (anyagilag, lehetőségek terén).

Mivel többes számba tetted a szülőket, úgy lehet érteni, hogy a munkanélkülieket hasonlítod a normálisan dolgozókhoz képest. ;)

Amióta befejeztem a főiskolát dolgozom. 17 éve az első munkahelyemen. Reggel nem tudtam bölcsibe, oviba, iskolába vinni a fiamat :-(

Délután nem tudtam érte menni :-(

Pedig vezető beosztásban dolgoztam.... Ja csak 30 km.-re, 7-től 16-ig...elméletben....

Hétköznap nem tudtam minőségi időt tölteni vele. Mindig hamarabb elaludtam mint ő.

A babánk 6 hónapos, vele többet szeretnék lenni... Ehhez másik munkahely kell, de nem igazán találok :-(

Szerintem kevés a család barát munkahely.

Az én gyerekem még túl pici, de emlékszem, milyen volt nekem gyerekként. Anyukám egyedül nevelt (bár nem ketten laktunk, de a nagyszüleim szinte rám se bagóztak), három műszakban dolgozott, mikor ovis voltam. Én nagyon megszenvedtem. És ezért ő is.

Igaz, hogy így mindent meg tudott adni nekem, de bennem az is ugyanennyire megmaradt, hogy mennyire hiányzott, és rossz volt nélküle.

Anyukatol fugg! (furcsa hogy ezt senki nem irta....)

Van anyuka aki annyira belefasul az otthonulesbe es szellemi nihilbe hogy turelmetlen, besokall, ideges. A dolgozo anyuka sok esetben jobban ertekeli az egyutt toltott idot mert kevesebb. Masreszt nekem pl. a kollegaim nyugjei utan (vezeto beosztas, 12 emberes csapatom van) a gyermekem megvaltas volt es a baromi turelmes tudtam lenni hozza, mig nem dolgozo baratnoim kivoltak az egesznapos gyerekkel foglalkozas es hisztikezeles miatt, nem volt egy ertelmes felnott tarsasaguk es ez bizony latszott.

De van anyuka aki haztartasbelinek szuletett es energikusabb a gyerekeihez, mint 15 masik egyutt.

Plusz: sok nem dolgozo no azert van otthon evek ota mert sorban szuli a gyerekeket kis kulonbseggel. Na ok altalaban a legfaradtabb, legbelefasultabb anyukak es nyilvan ezt a gyerek is erzi.

Nincsenek. Nem én mondom, hanem a vonatkozó, releváns pszichológiai kutatások.

A boldogtalan szülők gyerekei vannak hátrányban a boldogokhoz képest. Ez viszont tény.

És nem, elsősorban nem csak az anya számít, hanem mindkét szülő.

Pszichológus vagyok.