Hogyan reagálsz óvodás / kisiskolás, irányító hajlamú gyermekedre, ha rád rivall szánkózáskor, hogy "gyerünk, szarvazz, húzd már a szánt! "?
És hasonló helyzetekben? Pl apákat kérdezek, vagy anyákat, férjüket látva, hogy kisgyermekük "gyí-pacizik" apa hátán és kissé tiszteletlennek ható módon rivall rá az apára: "te vagy a paci, azonnal indíts!!!"
Tapasztaltam már ilyesmit, mások gyermekeivel, emiatt kérdezem.
Nekem meg van a saját verzióm, hogyan reagálok,
de nem szeretném evvel befolyásolni a válaszolókat.
Az érdekel, hányféle lehetséges optimális megoldás létezik, melyben mindenki jól jár.
Ugyanis nem hajlok arra, hogy elkapassam az irányító hajlamú kisgyermeket, ugyanakkor ne mértek egyet avval, ha durván leteremtik őket. Mit látsz optimális reakciónak?
Köszönöm, hogy írtatok válaszokat, bár lehet, hogy kicsit félreérthetően fogalmaztam. Bár ettől függetlenül is egy szakmailag nagyon igényes óvónő beszélt le minden leendő óvodapedagógust, hogy elvállaljon alárendelt szerepet egy szerepjátékban, mondván, hogy a gyermeknek éreznie kell, hogy kivel játszik, hiszen kettős tudata van, azaz játék közben pontosan tudja azt is, mi a valóság. Ettől még szeretettel vagyunk a kisgyermek iránt, csak tudnia kell, minek hol van a helye.
A pajtása lehet alárendelt, de a felnőtt nem, mert akkor csökken a korlátokkal kapcsolatos érzete, holott a nem kellően megszabott határok hosszú távon elbizonytalanítják a kisgyermeket (Hátköznapi szóval elkényezteti a határtalanság, vagy a nem kellően eltalált határok, és ez számos baj forrása.).
Másfelől, olyan esetről írtam, amikor a kisgyermek (talán nem ment át eddig a nyomaték) kissé lekezelően parancsolgatott.
Különösen ilyen volt egy eset, amikor is szinte már ordítozott a kisgyermek a felnőttel:
"AZZZT MONNDDSTTTAM TE VAGY EZ A SZEREPLŐ!! MEGÉRTETTED?!!"
Tehát én elsősorban ilyen esetekre gondoltam,
bár nem kizárólagosan ennyire szélsőségerekre.
Ilyen helyzetben mit tesztek?
válasza:Nem hülyeség, amit írok, abszolút nincs túlmagyarázva. Hanem nem értetted meg a kérdésemet.
Én olyan kisgyermekekről írtam -és ezt kihangsúlyoztam-, akik parancsolgató, irányító természetűek. És erre vonatkozik a kérdésem.
Vélhetőleg még nem találkoztál olyan óvodással, aki ráordít a felnőttre, hogy "márpedig te leszel a cseléd a játékban, megértetted?!!"
(Nem azokról, akik vidáman, játékosan odakiabálnak a felnőttnek, hogy "gyí-paci", stb...)
Várom hozzászólását azoknak, akik találkoztak ilyen kisgyermekkel.
válasza:Szerintem belezavarodtál.
Az elején a gyerek a szarvashoz beszélt, ami egész más, mint mikor megszólítja a szülő személyét, hogy legyen alárendelt a játékban.
Az elsőben a karakterrel beszélt úgy, ahogy azzal a karakterrel kell. A másodikban a szülővel úgy, ahogy nem helyes. A másodikat senki sem hagyná annyiban, hiszen a szülőnek parancsol, nem a kutyának, amit a szülő játszik.
Ha azt mondaná, hogy hé kutya, idd már meg a vizet(mikor én kutyát játszom), nem kérném ki magamnak.
Ha azt mondaná, hé anya legyél már jó kutya és idd meg a vizet, kikérném magamnak.
Szerintem is hülyeség az előadás, amennyiben elítéli az előbbi példámat.
Egyáltalán ki találja ezt ki? Előadást bárki tarthat, csak közönséget kell toborozni.
Olyan embernek adj a szavára, aki letett valamit az asztalra. A könyv vagy blog nem az. Folyóiratokban vagy tudományos magazinokban, esetleg más, szakmailag elismert körben publikál és díjakat nyer(nem népszerűségit), akkor rendben.
Bárki össze tud hozni egy két diplomát, gyerekkel pedig egy párhónapos képzés után is lehet foglalkozni, közmunkás Gizinek meg van 8, mégsem ért hozzájuk, pedig rengeteg tapasztalata van.
Egész mást tanulnak az emberek az évek alatt ugyanabból a helyzetből.
Gondolom neked is feltűnt, hogy a szakmádat olyanok is végzik, akik 2essel mentek át, vagy jól vizsgáztak, mert mindent megtanultak, mégsem tudják kivitelezni a tanultakat a gyakorlatban. Abba meg még bele sem mentem, mennyit számít, hogy ki tanítja az embert és hogyan..
Szóval lépj tovább nyugodtan.
válasza:Tudod mit? Csináld ahogy jónak látod! Nálunk apa az alárendelt lovacska akire rálehet kiabálnia a gyereknek ha úgy van kedve, ettől még apa marad a főnök érdekes módon..
Te meg fegyelmezd szarrá, majd kitölti a feszültségét a többi gyereken, aztán lehet vinni a nevtanba, most úgyis az a divat.
válasza:A szerepjátékon belül a gyerek nyilván a főszereplő akar lenni, és ez teljesen normális. Vagy inkább legyen annyira önbizalomhiányos, lelki terrorban tartott, hogy már álmaiban is ő a cseléd meg a rugdosott kutya?
Ha picit tiszteletlennek hat olykor a szóválasztás, akkor legyen az, hogy a "paci" azt mondja: AZONNAL nem, mert még nem ittam a forrásvízből. De hogy mindig azt éreztessük a gyerekkel, hogy még az álmaidban, a szerepjátékaidban sem lehetsz te a királyfi, mert akkor apukád nem érzi eléggé szülőnek magát, az beteg.
Aki nem tud szöveget értelmezni, miért válaszol? Az ég világon semmi problémám nem volt a téma kapcsán, és ezt az elején kijelentettem. A kötözködő válaszolók probléma.
Írtam az elején, hogy ez nagyon régen történt, és több esetet említettem, egy cselédeset, meg egy rénszarvasosat, valamint azt is említettem, hogy PONTOSAN TUDOM, mit reagáljak úgy, hogy a gyermek se sérüljön, és én se.
Pusztán érdekelt volna, ki hogyan reagálna ilyen helyzetben, de senki nem értette meg a helyzetet, és/vagy kötözködni szándékoztak itt egyesek.
A személyeskedést meg mellőzzük, azt se tudja egyes személyeskedő illető, hogy ki vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!