Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Sírás nélkül hogyan tudnám...

Sírás nélkül hogyan tudnám rávenni a két éves gyerekemet hogy egyedül aludjon el?

Figyelt kérdés

Kb fél éve szokott rá arra hogy csak mellettem alszik el. Szeretném leszoktatni róla, ha megoldható sírás nélkül.

Esetleg valami jutalmazással? De hogyan, mint? Várnék ötleteket! Köszi!! (Nincs alvósállata, és szerintem nem fél.)


2017. júl. 19. 15:18
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
Szóval a "sírás nélkül sehogy nem szokik le róla" nem feltétlen igaz minden gyerek esetében, mert a miénk leszokott sírás nélkül.
2017. júl. 23. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:

Még esetleg azt tudnám javasolni, hogy mikor már hűvösebb az idő, de még nem kezd sötétedni, olyan 8 óra körül vidd ki kicsit babakocsizni!


A nem megszokott dolgok kizökkenthetik, lehet, a jó levegőn akár a babakocsiban el fog aludni, onnan meg átteszed a kiságyába, mikor hazaértek.


Ugyanúgy, mint ahogy a hisztinél is a kizökkentést szokták javasolni, hátha ebben az esetben is beválik: egy próbát megér ;)

2017. júl. 23. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 A kérdező kommentje:

Hát azért szeretném leszoktatni róla mert vannak napok amikor kétszer egy-másfél órát szenvedünk egymás mellett. Átlagban viszont kb 40 perc szokott lenni. Nekem sok ez.

Főleg hogy ezelőtt tökéletesen működött hogy letettem és kijöttem, ő meg elaludt amikor elaludt.

Mint mondtam nem azt szeretném hogy órákig sírjon egyedül a sötét szobában (Első két szó a kérdésemben!), létezik egy másik lehetőség is: békésen elalszik egyedül a szobájában. Tökéletes volt neki is, nekem is.

Az volt a kérdésem hogy valakinek sikerült-e ezt elérnie valami jó ötlettel vagy nincs ilyen.

2017. júl. 23. 13:32
 14/17 A kérdező kommentje:
Ja, azt hozzateszem hogy igy ejjel is ha felkel koltozhetek at melle. Azert lassuk be hogy lehetne egyszerubb is.
2017. júl. 23. 15:03
 15/17 anonim ***** válasza:
100%
7-es vagyok. Igazad van, lehetne egyszerűbb, de ilyen ha az embernek gyereke van. Nem tudod őt sajnos egy gombnyomással szabályozni. Nálunk 1 éves kora körül volt olyan időszak, hogy letettem, puszi, kijöttem, aludt. Erre is magától szokott rá. Utána volt másfél órát szenvedős, hónapokig. Végigszenvedtük, elmúlt az is. Most kb.fél óra, lehet hogy nemsokára elmúlik ez is és egyedül elalszik majd újra, de az is lehet hogy valamiért újra eljön egy nehezebb időszak. Egy dolgot tudok csak, hogy mindig ott leszek ha igényli. Ha nem megy sírás nélkül azért nem, mert szüksége van a jelenlétedre. Ha nem így lenne, akkor gond nélkül elaludna ha kimész. Én azt gondolom és nem kell egyetérteni, de amikor gyereket vállaltunk tudtuk hogy sokminden nem úgy lesz ahogy mi ideálisnak gondolnánk, és ezzel együtt vállaltuk. Ennyi "kényelmetlenség"bele kell hogy férjen. Mai napig emlékszem hogy egy időben úgy aludtam el, hogy anyám a földön feküdt mellettem, és fogta a kezem. 36 vagyok, és ma is hálás vagyok neki ezért, hogy nem kellett egyedül lennem ha igényeltem őt. Ezek a dolgok apróságnak tünnek, de hosszú távra szólnak.
2017. júl. 23. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:
77%

Én teljesen értem a "problémád" kérdező!

A mi sztorink: egy éves korig altattam a kisfiam minden elalváshoz, de kb 10 perc volt az egész. Aztán egytől másfél éves korig megitta az esti tápszert, puszi, be az ágyba és magától kb két perc alatt elaludt, legalábbis addig jött ki hang tőle. Aztán másfél éves kortól igényelte, hogy csak feküdjek oda hozzá, fogta a kezem és 10 perc alatt elaludt. Ez ment egy pár hónapig, nem is volt vele problémám, örömmel bújtam hozzá én is, majd a 10 peecből 2,5 éves korára másfél-két óra lett, és amikor ki akartam jönni tőle, üvöltött. És persze, azért vagyok itthon (vagyis részmunkaidőbe visszamentem dolgozni) hogy érte legyek, na de amikor este hazajött a férjem és még köszönni sem tudtam neki (pont alvásidőben ér haza) vagy esetleg együtt megvacsizni, mint egy pár, vagy az elmaradt házimunkát nem tudtam ellátni, mert két órája fetrengtem hiába... Hát nekem is sok lett... (próbáltam mindent - később lerakni, lefárasztani, stb - hiába). Pláne hogy újra kismama lettem.

Na szóval mikor tarthatatlan lett az állapot - hisz nem csak anya vagyok, hanem feleség, háziasszony, dolgozó nő, és hamarosan két gyermekes anya - egy este elolvastam neki a szokásos mesét, össze-vissza puszilgattam, elmondtam neki, hogy mennyire szeretem és hogy még fürdenem és főznöm kell, de neki meg aludnia, hogy nagy legyen és én ki fogok menni, de legyen nyugodtan, csak a konyhában leszek, és kimentem. Első este párszor utánam jött, én tényleg a konyhában ültem, visszavittem, megint nagyon megszeretgettem, elmondtam amit írtam, és kb egy hét múlva már nem jött ki, alszik végre szépen.

3 éves fiú amúgy.

Remélem tudtam segíteni :)

2017. júl. 23. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:

Kérdező, volna két kérdésem:


1. Szopizik-e még? Vagy szopizott-e valaha?


2. Egy szobában aludtatok-e addig is, amíg el nem kezdődött ez a csak anya mellett elalvós korszaka?

2017. júl. 25. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!