Sírás nélkül hogyan tudnám rávenni a két éves gyerekemet hogy egyedül aludjon el?

Sírás nélkül kizárt, de ha le akarod szoktatni, már ma kezdd el.

Persze, lesz pityergés, de vele maradsz a szobájában, álomba simogatod és kijössz.

Nézd, én a mai napig altatom a 4 éves kisfiamat, és azóta már a 2,5 éves kislányomat is. És hogy miért? Mert így alakult, egyesek azt mondanák, hogy így szoktattam, mások (közöttük én is) azt mondanák, hogy a gyermek igényli. És mivel én valóban azt látom, hogy mindketten nagyon igénylik (egy nagyágyon altatom mindkettőt, közéjük fekszem), nem ellenkezem. Időről időre vágyom arra, hogy egy puszi után becsukhassam a szobájuk ajtaját, de mivel tudom, hogy keserves sírás lenne a válasz, nem teszem. Nem azért, mert mindent engedek Nekik, aki ismer, tudja, hogy nem olyan fából faragtak, hanem mert nyugodt álmot szeretnék Nekik, soha nem hagytam, hogy álomba sírják magukat, hát most sem teszem. Nem örökké tartó feladat, és nem mellesleg a nap egyik fénypontja 8 külön töltött óra után (Ők az oviban, bölcsiben, én a munkahelyemen) összebújni Velük, sutyorogni még a sötétben, majd hallgatni a szuszogásukat. Szval én addig fogom altatni Őket, amíg igénylik. Szerintem legkésőbb sulis korukban már nem fogják igényelni. Addig pedig kiélvezem ezeket s meghitt pillanatokat.

Te miért akarod leszoktatni a melléfekvéses altatásról?

Nekem ugyan még nincs gyerekem, de ha lesz,úgy altatnám,ahogy anno engem és az öcsémet.

Nekünk nagymamám vagy nagypapám mindig olvasott mesekönyvből, vagy fejből mondtak mesét. Kettőt olvastak emlékeim szerint. Néha énekelt is a nagymamám.

Ovis és kisiskolás korunkig csinálták ezt. Az öcsém mindig hamar elaludt,de én megvártam a mesék végét. Nagyon szerettem, és sosem fogom elfelejteni,hogy ilyen gondoskodóak voltak velem.

Külön ágyban aludtunk, de egy szobában. Sose sírtunk,hogy nem fekhetünk mellettük,de nagyon jólesett,hogy olvastak nekünk. Ők később feküdtek le, tehát ez kb olyan,mintha nem is egy helyen aludtunk volna. Úgyhogy nálunk így volt.

Később magunktól feküdtünk le,de nekem mai napig hiányzik a mese.😊

Nálunk egy hónapig-másfélig volt kb, hogy velem aludt el és éjjel végig ott volt mellettem, aztán szépen visszaszoktattuk a kiságyába. Alvós állatkával és cumival alszik el, néha cumi nélkül és úgy, hogy közben altatódal szól magnóból és hangulatvilágítás megy mellette. Teljesen sötét szobában, síri csöndben nem alszik el, csak forgolódik.

Esetleg itasd meg sűrűbben, lehet, száraz a szoba levegője vagy ebben a nagy melegben nehezebben alszik el. Mikor adsz neki vacsit?

A jutalmazást nem javaslom, mert arra gyorsan rákapnak és majd más kapcsán is ehhez kényszerülsz folyamodni.

Lehet, anyásabb korszakát éli, most ilyen, az enyém is anyásabb mostanában.

Esetleg bevethető még a felhúzható altatózenét adó állatka.