Ebben az esetben logikus és szükségszerű lépés lenne, hogy a gyerekeket magamhoz vegyem?
Anyuka készenléti rendőr lett 1 hónapja.
Elváltunk 5 éve. 8 és 10 éves kislányunk van.
Össze vissza van a beosztása, többnyire 12 óráig. Segítsége nincs, max bébiszitter lehetne, de az drága és a lányoknak nem a legjobb.
Én meg tudnám oldani a felügyeletüket és akkor meg lenne a fix pont az életükben és nem az egyik nap itt, másik nap ott, meg össze vissza.
Vagy ez nem rossz az egészséges lelki fejlődésüknek?
Válásnál a gyermekelhelyezésről bíróság dönt. Nyilván a döntés nálatok is megvolt 5 éve, és akkor az anyának ítélték a gyerekeket.
Ha te úgy látod, hogy a helyzet lényegesen megváltozott (a kérdésben leírt okok miatt), akkor kérheted a gyermekelhelyezés megváltoztatását.
A bíróság nyilván mérlegelni fogja, hogy
a) mennyire reálisak az általad felhozott érvek;
b) mennyire ragaszkodik az anya a gyerekekhez;
c) te mennyire vagy alkalmas a nevelésükre;
d) valószínűleg pszichológus szakvélemény készül arról, hogy a gyerekek melyik szülőhöz mennyire kötődnek, a gyerekek mit szeretnének, mennyire viseli meg őket a jelenlegi helyzet, mennyire viselné meg őket, ha a másik szülőhöz kerülnének.
Az, hogy 5 évig az anyjuknál voltak, önmagában nagy előny az anyuka számára.
Természetesen, ha a volt feleségeddel meg tudtok egyezni, akkor sima ügy lesz. Akkor elvileg a bíróság ki is lenne hagyható, de a tartásdíjról is beszélnetek kell, hisz ezután a pénzmozgás iránya megfordul (vagy nagyvonalúan eltekintesz tőle).
Válás után még 2 évig együtt laktunk és többnyire én láttam el a gyerekeket. Ezt követően is sokat voltak velem, sokkal többet mint a végzésben szereplő láthatás.
Arra én is kíváncsi leszek, a lányok kihez kötődnek jobban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!