Milyen nagyszülői magatartás lehet káros a gyerekre nézve?

Vannak olyan viselkedésformák, amik talán az ő idejükben elfogadottabbak voltak, ma meg már a legtöbb szülő tisztában van vele, hogy árt vele a gyerekének, de a nagyszülő nem, és alkalmazza rendíthetetlenül.

Itt is olvastam, meg személyesen is találkoztam olyannal, hogy a nagyszülő például simán lebutázza a helytelenül viselkedő gyereket, meg azt mondja neki, hogy "nem szeretlek", "odaadlak a kukásoknak", stb. Vagy úgy általában ezek a hülye riogatások mennek észérvek helyett, ez is népszerű módszer volt az előző generációnál.

Vagy pl. apósomnak volt a mániája, amíg kisebb volt a gyerek, ilyen 5-6 éves, hogy direkt hergelte. Inkább nem is vittem a közelébe, mert állandóan ezt csinálta, viccesnek tartotta, hogy kifigurázza a gyereket, ha valami nem sikerül neki, aztán ha a gyerek hisztibe kezdett, akkor nyomta nekünk a dumát, hogy milyen kezelhetetlen.

#14

Értjük, unokád van ÉS sérti a lényedet, hogy a más gyerekét a más elvei szerint kezeld. Ostoba életszemlélet.

Kérdező, az, ha a testi és lelki épségét veszélyezteti. Például ha dohányzik a jelenlétében, ha alkoholt iszik, miközben rá van bízva a gyerek, ha nem használ gyerekülést például, ha ijesztgeti, ha butázza/egyéb módon ássa alá az önbizalmát, ha a szülő tekintélyét ingatja.

Ez utóbbi azért káros a gyerekre nézve IS, mert a tekintélyszemély az, aki biztonságot ad neki, s ezzel a biztonságérzetét is ingatja.

A nagyik miért nem értik meg, hogy ha szembeszegülnek a szülők kérésének abból úgyse jönnek ki jól? Könnyen lehet, hogy túloz a szülő, de a nagymama ettől függetlenül ne mondjon ellent.

Ha a nagyik felfognák, hogy az unokájukat nem nevelni kell csak szeretni akkor sokkal több időt tölthetnének együtt.

Bizony nagy baj, ha ad egy csokit a szülő kérése ellenére. Lehet, hogy a héten sokat evett már, éjjel fájni fog a hasa, székrekedése lesz tőle stb. A nagyi majd édesdeden alszik míg a szülők éjszakáznak az üvöltő gyerekkel.

Szerintem annyira egyszerű lenne, ha a nagyik elfogadnák, hogy ők csak nagyszülők és akár elkérnék a napirendet/étrendet a szülőktől. Biztos nem fogják tudni tartani a napirendet, de legalább próbálkoznának. Sokkal több szülő bízná így a nagyszülőkre a gyerekeket.

Már csak azért is mert oké, hogy napközben nincs ott a gyerek és kikapcsolódik/pihen a szülő, de aztán meg éjjel vagy másnap a felborult napirendtől, nem megszokott étkezéstől nyűglődnek, akkor mit sem ér a pihenés.

Biztos vagyok benne, hogy majdnem minden nagymama jól főz és felnőttek az ő gyerekei is attól az étrendtől, de ha az unokája nem ahhoz van szokva bizony könnyen rosszul lehet estére (pl. túl olajosan, fűszeresen stb. főz). Nem kéne állandóan a nagyszülőknek akadékoskodniuk és akkor könnyebb és békésebb lenne mindenkinek. Nem minden kérés vagy tiltás a nagymama ellen szól.

Pl a gyermekmolesztálás káros. Erről tudnék regélni...

:(

Más.

Idézem az egyik hozzászólót:

"Itt is olvastam, meg személyesen is találkoztam olyannal, hogy a nagyszülő például simán lebutázza a helytelenül viselkedő gyereket, meg azt mondja neki, hogy "nem szeretlek", "odaadlak a kukásoknak", stb. Vagy úgy általában ezek a hülye riogatások mennek észérvek helyett, ez is népszerű módszer volt az előző generációnál."

Na igen, meg annak idején a pofon "normálisnak" számított (egyes helyeken sajnos a gyerek ütlegelése is, sajnos...).

"Levágom a kukidat, ha roccaaakoccc!", és hasonló rákiabálások... Idősebbek közül egyesek régen ilyeneket is mondtak kisfiúkra, sajnos...

(Pedig a kisfiúk többségének kb 6 éves korig így is van látens kasztrációs félelme, a kislányok lába köze láttán...)