Miért jó az, hogy a szülők ilyen szinten befolyásolják a kisgyermekük döntését?

Ez tényleg fura, én is értelmetlennek találom, bár még nem láttam ilyet, igaz, nem is figyeltem direkt erre.

Aztán az is lehet, hogy az anyuka is játszani akar vele.

Ezek szerint hagyjam ra ha teszem az 20cm ho van es o szandalba akar menni, vagy nyaron bundas csizmaban?

Azert vagy szulo h iranyisd a dontesben a gyereket, megtanitsd neki h ne a pillanatnyi hangulata miatt dontson hanem gondolja at

#3:

Nyilván nem arra gondolt, hogy 20 cm hóban szandában menjen, de nekem pl. apám csinálta azt 16-17 éves koromban is, hogy igenis vegyek fel még 2 réteg ruhát, mert hideg van. Jelzem, egy atléta, póló, hosszú ujjú pulóver és még egy még melegebb pulóver volt rajtam, erre jött a nagyon meleg kabát, illetve sál. Mindezt -10 fokban, azaz nem jéghidegben. (Legalábbis nekem nem hideg a -10 fok sem, mert nem vagyok fázós)

És amit a kérdező írt nem ilyen téma, hogy a helyes döntést segít neki meghozni, mert édes mindegy, hogy milyen színűt választ, nem meghatározó a további életére, hogy rózsaszín vagy lila ugatós kutyusa volt 2 éves korában.

#6 (kérdező) - De igen, ha gyerek természete olyan akkor bizony el fog bizonytalanodni. Nálunk is ez volt sajnos, hogy nem lehetett meg a saját ízlésem, mert anyámnak nem tetszett. Én meg természetesen meg akartam felelni neki így azt vettem ami amúgy nekem nem is tetszett és sokszor nem is éreztem jól magam benne. Ez inkább a ruhákra volt jellemző.

Sok szülő azt hiszi, hogy jobban ismeri a gyerekét, mint a gyerek saját magát. Nyilván hoztam volna rossz döntéseket, de legalább az az én döntésem lett volna. Persze néha azért megjegyezte, hogy milyen döntésképtelen vagyok, mert ami tetszett volna arra nem volt a válasza a többi ami nem tetszett azok közül nehéz volt kiválasztani melyik az ami kevésbé nem tetszik.

Így viszont alig vártam, hogy végre elköltözzek és ne tudjon beleszólni, vagy fintorogni ha mégis a magam ízlésére hagyatkoztam. Így csak felnőttként alakult ki a saját ízlésem és kezdtem el megismerni magam.

El sem tudom képzelni hogy ilyen létezik, ha sem árban, sem funkcioban, sem minőségben nem volt különbség, csak színben.

Én már babakorában is felajánlottam többféle színt a kicsinek, és döntött. Kezdetben olyan cuki volt, hogy a "berögzült " színeit szereti. Általában pasztellben járunk, öltözünk és olyan igazinak hato piros -fekete-sárga bébivonat helyett, a halványkék fehértetejűt választotta :)es megvettem azt :)

Manapság is övé a döntés szabadsága.

Ma már nagyobb es ugy néz ki a feketét preferálja rajzolásnál,festésnél. Arra már én motiváltam, hogy a többi szint is használja es érdekes modon a filc az ász, mégis motiválom zsírkrétára is, ceruzára, táblakrétára, tollra, ecsetes es ujjfestésre, nyomdára, de hogy határozottan beszabályozni egy gyermeket...hihetetlen hogy ilyenek vannak