Szerintetek aki felnőttként ilyen, az milyen nevelést kapott gyerekkorában?
Kb az önállosodás hátrtatása vezet ide. Kezdve attol pl hogy sokáig nem adnak a kezébe kanalat, sokáig nem adnak poharat, esetleg folyamatosan zengik hogy majd segitek, vagy pl tiltjàk hogy fáramásszon, nagyobbként lebeszélik a terveiről nem segitik abban hogy ezer dologban kiprobálja magát, akár legyen az csak a sport v hobby. Nem élt soha koleszban nem mehetett szulok nelkul nyaralni haverokkal, ezer millio apro dolog juttathat el egy embert oda hogy balfék lesz.
Hiába mondják hogy felnottkent kezedben a sorsod, de a gyerekkori berögzültséget, gondolkodásmodot, kognitivhiányos képességeket egy hipnotizőr, de pszichologus sem tudja modositani már.
Minden szulo a saját kepessegeihez merten nevel, ezert nem hibazthathatoak.biztos hogy a legjobbat akarták igy is
Szerintem az ilyen embert gyerekkorában segítettek mindenbe bele kezdeni, de mikor valami baj volt, akkor arra ösztönözték, hogy adja azt fel.
Pl nem segítettek neki enni, de mikor leette magát akkor jól leszídták.
Vagy elkezdett focizni, de mikor nem volt kedve már menni akkor a szülök nem álltak mellette, hogy kitartó legyen.
Pl a lányom nagyon szeretett volna táncolni. 1 hónap tánc után azt érezte, hogy a többiek mind jobbak mint ö, és nem volt kedve többet már menni. Minden héten sírt, hogy nem akar menni... Azt mondtam neki, hogy ha még nyáron sem szeret menni, akkor ösztöl nem kell neki mennie, de most rögtön nem adhatja fel. Nyár elejére már nagyon tetszett neki, és most 2 év után az egyik legjobb táncos a csoportban.
Hiába hibáztatja a szüleit azzal megoldva az ö problémája nem lesz.
Ennek semmi köze a neveléshez. Az emberek minden helyzetért felelőst keresnek, és ritkán esik saját magukra a választásuk.
A második világháborúban milliók gyűlöltek egy vallási közösséget mint minden földi baj okozóját és bizonyára nem zsidóellenes nevelést kaptak mind.
A felnőttkori sikertelenségért kézenfekvő a szülőket okolni, így ő áldozat szerepben tetszeleghet, tehát nem kell szembesülnie azzal, hogy szimplán lúzer. A problèma a jelenben van, nem a múltban.
Aki fogékony az ilyesfajta hárításra az mindig okolni fog valakit vagy valamit a saját hibáiért vagy az aktuális helyzetért.
Nem úgy gondoltam, hogy a mások hibáztatása egy valamilyen nevelés következménye, hanem maga a sikertelenség és az a hangnem amit még más embertől sosem hallottam a saját szülei felé. Nyilvánosan meg pláne.
Egy 40 feletti férfiról van szó amúgy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!