Kisgyerekes anyával járok. A gyerek nem fogad el? F35
Szóval 3 hónapja járok egy édes 30 éves tündérrel. A kapcsolatunk tökéletes is lehetne, ha az 5 éves kisfia elfogadna, de nem úgy tűnik. Ha a párom kimegy a szobából a kisfia (aki egyébként állandóan eszik) rám száll, megkérdi mikor megyek el?, tegnap vízipisztollyal belelőtt a bal szemembe, majd egy szöget akart a kezembe beleverni, hogy megnézzük milyen kemény vagyok. :O
Én próbáltam jó fej lenni, elviccelni a dolgot, de kezd a tűréshatárom betelni. Szóltam az anyjának, helyre is tette a rosszcsontot de félek, hogy nem jövünk ki később. Vettem neki csokit, próbáltam a kedvébe járni. Az anyja szerint hiányzik neki az apukája azért csinálja.
Tudd meg az anyjától, mi a kedvence.
Mondjuk dínómániás. Várd meg, hogy ő közeledjen. Vegyél dínós könyvet magadnak, kezd olvasgatni. Oda fogja csalni a gyereket. Ha bátortalanabb, véletlen felejtsd ott náluk a könyvet. Hadd lássa, hogy jófej vagy. Olyan, mint a vadászat.
Szépen, távolságtartóan, neki kell közelednie először. Játsz videójátékot az xboxon. Hadd nézze távolról. Majd egyre közelebb ül. A végén már együtt játszotok.
Nagyon érdekes kihívás megkedveltetni magad egy gyerekkel. Fogd fel játékként.
Igen, ezek szép és jó ötletek, meg empatikus gondolkodás, csak nem mindenki születik óvóbácsinak.
Nálam ez 10 éves korú gyereknél kezdődött, és kb 20 éves koráig sem jött össze az elfogadás részéről.
Igen, lehet, hogy bennem is volt egy hiba. De rengeteg mindent megtettem a gyerekért, hogy a kedvében járjak.
Ellenben a párom, meg az anyja, apja, szabályosan versenyeztek a gyerek "kegyeiért" ezért voltam eleve halálra ítélve.
Mára a gyerekből lett egy agyonkényeztetett, semminek sem örülő, barátok nélkül élő, depressziós kamasz.
Kérdés, ki hogyan akarja tönkretenni az életét...
Megéri?
Nincs valami közös érdeklődési kör a kissráccal? Pl. nincsenek matchboxai, játékautói? Biztos te is szereted a kocsikat. Lehetne azokról beszélgetni például.
Amúgy a legjobb módszer a közös, hármas programok lennének. Elmenni moziba, plázázni egyet, játszótérre menni, fagyizni, színházba, stb... Biztos, hogy idővel megenyhülne a gyerkőc. Létezik egy "úgymond" kulcs a szívéhez, amit majd idővel megtalálsz. Nem is biztos, hogy "rosszcsont", csak még idő kell, hogy ezt az új felállást elfogadja. Most még idegenkedik tőle.
Ő még nem tudja azt felfogni, feldolgozni, hogy az apja elment, és egy másik fickó van itt helyette, aki ráadásul szeretgeti az anyját. Az 5 éves fejével nem tudja még ezt kezelni.
Nehéz az elfogadás
az apja elment,most helyére jött egy új férfi,egy új apa úgymond,aki teljesen más típus mivel hogy sokan vagyunk sokfélék
próbálj az Anyával beszélni,először is az Anyának kell beszélgetni hogy nem úgy alakult hogy apa szeret minket és elment....stb nem tudom miért ment el a apa
tábla csoki nem segít
próbálj vele játszani hidd el ez fog segíteni!
mi a kedvenc játéka? kérdezd meg tőle és akkor játsz vele olyat
mesélj neki!
videojátékok netes játékok is jók a játékra!
Ha rossz gyerek olyat csinál amit nem szabad csinálnia nem kap jutalmat,se csokit se semmi mást!
ezt előre kell megbeszélni vele!!!!
Határozottan kell vele beszélni egy normál ép gyerek megérti a helyzetet,hogy mit lehet és mit nem lehet csinálni.
Ha jó néha jutalmazd meg őt valamivel csoki,édesség
de szavakkal is jó ha mondod neki hogy ma tényleg nagyon ügyes voltál! így kell csinálni mindig!
Ha rossz pedig akkor nem kell jutalmazni semmivel se,meg kell vele beszélni hogy ilyeneket nem csinálunk senkivel sem!!!
3-6 éves kor között jellemző a gyermekekre az ún. ödipális konfliktus. A személyiségfejlődés természetes része, hogy a fiúgyermek ki akarja sajátítani magának az anyát, minden férfit "riválisának" tekint, akit el kell távolítani az anya mellől (a saját apját is, ha családban nevelkedik).
Úgyhogy szerintem az elutasítás nem személy szerint neked szól, kérdező, hanem a férfi mivoltodnak.
Ha ez van, akkor idővel mindenképpen spontán javul a helyzet. Elég szerencsétlen helyzet, hogy pont ebbe a fejlődési szakaszba csöppentél bele, mert ezt alapvetően az apával kell "lejátszani" a gyermeknek, akihez eleve kötődik és akivel kapcsolatban az elutasításhoz bűntudat társul, ami miatt végül azonosul az apával. Nehezen bejósolható, hogy ebben a speciális helyzetben hogyan fog lejátszódni a gyermeknél.
Ha anyaként ilyen helyzetben lennék, akkor valószínűleg kikérném egy gyermek pszichológus tanácsát, mert nagyon meghatározó ez az időszak a gyermek későbbi fejlődése szempontjából.
Amit te tudsz tenni, az az, hogy férfi szerepmintát közvetítesz a kisfiú felé, bevonod őt mindenféle "pasis" tevékenységbe. (Pl. szerelés.)
De azért itt jóval összetettebb a helyzet... én tényleg kikérném egy szakember tanácsát az anya helyében.
"majd egy szöget akart a kezembe beleverni" Haha, nevelheted a kis Dextert...
KAMU.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!