Most ez mennyire volt szörnyű tett a részemről?

Másfél évesen persze, hogy rugdosódik, ezért hülyeség volt ráütnöd. Fogalma sincs, miért kapta, neki ez a fajta mozgás természetes.

Engem is rúgott már mellbe a bébiszitteltem, amitől csillagokat láttam, de nem szándékosan tette. Legközelebb jobban figyeltem, és az egyik karommal határozottan a padlóra szorítottam a lábát, hogy ne tudjon rúgkapálni.

A szándékosság nem ez. Nem azért rúg, hogy fájdalmat okozzon, hanem hogy hagyd békén. Teljesen normális tőle. Más 1,5 éves is jellemzően küzd a pelenkázás ellen.

Fogd le, térj ki.

Egyetértek azzal, aki azt írja, nem szándékosan teszi a gyermeked, és téged is megértelek, amikor azt írod, hogy nagyon is szándékosan. Nem szándékos rúg, mert nem akar tudatosan neked fájdalmat okozni, viszont szándékosan rugdos, mert egy ekkora kisgyermeknek büntetés magatehetetlenül kifektetve feküdni a pelenkázás idején. Mégid azt mondom, nem akar ő fájdalmat okozni, és nem téged akar bosszantani, csak kontrollálni akarja a történéseket, mint egy egészséges másféléves.

Megnyugtatlak, mindkét gyermekemnél előfordult sajnos, hogy amikor már huszadjára is angyali hangon elduruzsoltam nekik, hogy maradjanak nyugton, és Ők mégis szinte lefordultak a kakis pelusról, megszorítottam Őket. Iszonyatos lelkiismeret-furdalás gyötört utána, mert tudtam, hogy természetes a reakciójuk, és nem engem bosszantanak tudatosan. Mégis emberek vagyunk, és amikor ilyen erőteljesen próbára teszik a türelmünket, elszakadhat a cérna.

Én egyébként tudom magamról, hogy soha egy ujjal nem tudnék a gyermekeimhez nyúlni, mégis néha agyfrászt tudnék kapni, olyankor nehéz visszafogni magam...de mindig sikerül.

Le kell fogni, ki kell térni, illetve jóóóó sokszor elmondani, hogy ez neked fáj. Itt lehet teátrálisan szájat biggyeszteni, hüppögést imitálni.

Nekem bevált, amikor az ő hanglejtését utánozva "sírtam", aztán ha megsimogatott (lehetősége volt "jóvátenni"), akkor hirtelen nagyon felvidultam tőle és "már nem is fájt".

Az empátia még most fejlődik ki, egyelőre nem képesek átérezni, hogy fájdalmat okoznak. Egocentrikusak, ami normális ebben a korban.