Miért nem képesek köszönni a mai gyerekek?

Áruljátok el, a ti gyereketekkel mindig minden gördülékenyen megy? Olyan csúcsszuperül nevelitek, hogy soha semmi problémátok nincs vele, mindenhol száz százalékosan teljesít, és ez lesősorban természetesen a ti érdemetek? Vagy azért nálatok is lehet találni olyan területet, ahol bunkón, a helyzet ismerete nélkül belétek lehet rúgni?

És erre a kérdésemre sem fogtok válaszolni, inkább nyomtok egy 0 százalékost?

" Azert 9 evesen fel koszonni a gyerek ..az nem valami jo. Nem kikelni kellene meg lebunkozni a kerdezot (khm..bar a stilusod passzol ahhoz higy a kisamasz gyereked sincs tanutva normalisab) hanem peldat venni masokrol. Azt mondod nincs extra abban hogy 3 valaszolonak koszonnek a gyerekei. De igen van mert latod, a tobbseg gyereke vay nem kszon vagy megijed hogy mit kell koszonni mint egy 3 eves......ez rad nezve ego amugy. "

Na, azt is megérem, hogy olyan oktat ki, aki egy mondatot sem tud leírni durva helyesírási hibák nélkül :D

1. Egy 9 éves még nem kiskamasz.

2. Pont ez a korosztály van a leginkább zavarban attól, hogy kinek mit is köszönjön. Leírtam részletesen, az már a te problémád, hogy nem értetted meg. Akit ismer, annak tudja, mit kell köszönni. Ha egy ismeretlen megsértődik azon, hogy nem köszönt neki elég hangosan, mert még bizonytalan ilyen téren, az meg pont nem érdekel. Mire felnő, úgyis megtanulja, hiszen mi, a szülei is mindig köszönünk, ha kell.

3. Szerinted a kérdező mi, ha nem egy ótvar nagy bunkó, amikor még el is henceg vele, hogy a neki nem tetsző, de amúgy a kérdésére választ adó hozzászólásokat kicsinyes bosszútól vezérelve értékelte negatívan. Bocs, az ilyen ember nem más, mint egy valódi, igazi tahó. És ezen az sem változtat, hogy ő maga mindenhol elböfögi, hogy jónapot. Sajnos ez önmagában édes kevés.

kit érdekel, hogy köszönnek-e vagy sem...? :-O

Ha a szülei köszönnek, akkor a gyerekek is fognak majd nagykorukban...

De jó, hogy ezzel bírsz foglalkozni..örülök, hogy nincs más gondod...

Mellesleg, amíg kölyköknek hívod őket puszta rosszindulatból, szerintem nem kell ilyesmit elvárni.

Attól, mert idősebb, nem kell automatikusan tisztelni senkit. Odamentél már hozzájuk egyszer is, hogy megmondd, nem kell féljenek tőletek, vagy a hátuk mögött fröcsögsz róluk?

Mert utóbbi esetben megértem, hogy nem köszönnek, meg félnek tőletek.

NEM ILLIK! Miért illene?

Nekem is volt olyan szomszédom, akinek nem köszöntem, mert állandóan bunkó volt, meg morgott mindenért.

Ha jóreggelteztem, az volt a baj, ha kezét csókolom, akkor az... jóformán bármi. Aztán elég hamar leszoktam róla, hogy üdvözöljem. Így minek? Csak, mert idősebb, meg egy emeleten lekunk, nem fogom ajnározni, mert nem érdemli meg.

35-ös, ez eszembe sem jutott, pedig ezt a könyvet én is olvastam jó párszor :) És valóban így van.

Egy kisgyerek még sziázik mindenkinek, és örülnek neki. De minél nagyobb, annál inkább elvárják, hogy tudja, mikor, kinek, hogyan kell köszönni, tehát hogy elkülönítse a különböző köszönési formákat, és ez egyszerűen még nem biztos, hogy automatikus egy gyereknek. Egyébként meg van rá ideje bőven, hogy megtanulja, mint már írtam is egy párszor, ha a szülei tudnak megfelelően köszönni, a gyerek is fog tudni, mire felnő. Amelyik pökhendi felnőtt meg sértésnek veszi, ha egy gyerek nem köszön, vagy nem elég hangosan köszön, vagy nem megfelelően köszön, hát annak úgy is kell :) Azért van a gyerekkor, hogy legyen idejük mindent megtanulni, amire később szükségük lesz. Miért kéne rögtön tökéletesen tudnia?

Pár hozzászólással ezelőtt én is írtam öreganyámról. Igen, köszönt ő is. Ha nem köszönt volna, a hátába állt volna a fakanál. Csak ezért köszönt, nem pedig azért mert úúúgy szerette a Gizi nénit.

Aztán köszöntem gyerekkoromban én is, mert engem mindenki jó kislánynak ismert a környéken, meg anyám elmondta, hogy köszönjek, mert az ő pofáját égetem ha nem köszönök, mert akkor azt fogják hinni, hogy rosszul nevelt. Én ezért köszöntem, nem pedig azért, mert égtem a vágytól, hogy hadd köszönhessek a Józsi bácsinak.

A kérdésben szereplő gyerekeknek meg idegen vagy, gondolom a szüleivel nem szoktál találkozni, nem látták még a gyerekek, hogy neked "kell" köszönni. Majd ha a szülőkkel egyszer-kétszer köszöntök egymásnak, akkor a gyerekeknek sem leszel idegen, fognak köszönni, bár attól még szeretni nem fognak.

Amúgy meg a legtöbb gyereknek megtanítják, hogy "ne állj szóba idegennel"...

Mit foglalkoztok vele hogy ki kinek koston,es ki kinek nem?! Nem mindegy?

Nincs jobb dolgotok?

Anyam...-.-