Mikor van itt az ideje a felvilágosításnak?

Így van, a tízes rátapintott a lényegre! A válaszom ezen felül az, hogy már zigóta kora óta szükséges és javasolt a felvilágosítása a gyermekeknek. Szó szerint.

És persze mindig a saját aktuális értelmi szintjükön. És szeretettel, természetes nyugalommal, NEM prűden, nem célozgatva. (Lentebb kitérek a zigóta korra, mert egyesek netán csodálkoznak ezen, hogy vajon miért.)

Döntsd el, mit árulsz el neki éppen, azt teljes egészében, persze lényegre törően mond el neki. Amit meg nem akarsz, arra ne tegyél félreérthető célzásokat. Persze annyi "felemás megoldás" lehet, h mivel óvodások nem igazán szokták felfogni a mikrokozmoszt, nem kell ivarsejtekről regélni nekik. Inkább pl "kettesben meztelenül összebújik anya és apa, és apa magocskát ad anyának szeretetből, ici-pici magocskát". Ha visszakérdez, akkor tovább magyarázod.

Amúgy nem lehet kárt okozni egyik életkorban se avval, ha a gyerekcsinálásról is beszélünk a gyerekeknek, a prüdériával viszont sajnos nagyon is! Legfeljebb nem teljesen értik, amit mondasz neki, de az nem feltétlen gond, persze hallgasd meg az újabb kérdéseit pl arról, mit nem ért.

Ezért ráér kb 7 éves korban a gyerekcsinálás témáját feszegetni, de várd meg, amíg ő hozakodik elő evvel. Ha nyolc évesen se hozakodik elő ilyen kérdéssel, akkor kedvesen "provokáld ki" hétről hétre, hogy vajon mit tud erről, meg éreztesd vele, hogy milyen szép dolog a szerelem stb (amit érzelmileg még nem értékel esélyesen ekkoriban még, azonban gondolkodni fog róla olykor). De alapvetően hagyni kell, hogy ő kérdezzen.

Az internet korszak előtt is ezt javasoltam volna. De amióta létezik a világban net, azóta a gyerekek egy része sajnos válogatatlanul lát, hall 18 karikás dolgokat, és sajnos igen direkt, sokszor ocsmány, alávaló szinten. Egy felnőtt persze teljes joggal élvezheti a szexuális malackodást egy szinten (amíg nem megalázó), de a statisztikák szerint a mai nyolc évesek legalább harmada látott már netes pornót, beleértve az anált és orált is(!) Döbbenetes és lesújtó. Semmit nem ért belőle, de zavart annál inkább okoz a lelkivilágukba és hibás elemek társulhatnak a pszichoszexuális fejlődésükhöz sajnos...

Ez a tény még inkább megerősít engem abban, hogy már 7 éveseknek előtt jó, ha előjön a gyerekcsinálás téma, nehogy megijedjenek, ha óvatlanul neten ilyesmit látnának (szomszéd netjén, vagy akárhol, ahol nem tudod korlátozni a nethasználatát). De mondom, nettől függetlenül is javaslom, mert ideje 7-8 évesen tudnia és nem csak a mensi miatt.

De visszatérve a kezdetekhez, zigóta kor: az érkező lélek érzi-érti, ahogy beszél hozzá az anyukája. Magzati korára már elég jól hall is, és elkezd szavakat elsajátítani az anyaméhben (beszélni nyilván nem tud még akkor senki, de az más kérdés).

A pocaklakónak persze még csak annyi a felvilágosítás, hogy "na vajon kislány leszel, vagy kisfiú", és ehhez hasonlók. Tehát már a pocaklakó számára is természetessé kell tenni, ami természetes, márpedig a nemiség a világ egyik legtermészetesebb dolga.

Természetellenes azonban a prüdéria, komoly lelki károkat tud okozni, és tudatlanságból eredő problémákat a gyerek számára, legalábbis idővel, főleg kamasz korára esélyesen!

Az egyik legalapvetőbb módszer az a már beszélő gyerkőc irányába, hogy amikor kérdez, lehetőség szerint válaszolunk neki, esetleg ha aktuálisan nem alkalmas, akkor megígéred neki, hogy mikor (mihamarább) válaszolsz a kérdésére, és be is tartod ígéreted.

(Elég nagy baromság leülni "hegyibeszédet" tartani a szexről bármikor is... Szóval ehelyett inkább hagyni kell kérdezni őt általában.)

Egy pedagógus.

Bocsánat az elírásokért.

És még valamit hozzáteszek mondandómhoz:

"Amúgy nem lehet kárt okozni egyik életkorban se avval, ha a gyerekcsinálásról is beszélünk a gyerekeknek". Ehhez annyit hozzáteszek, hogy természetesen csak a jóindulatú, tapintatos, de mégis direkt felvilágosító jellegű beszélgetésekre értem. NEM arra, amikor egy felnőtt szexuális légkört teremt, mert az már önmagában árthat, az már pedofíliának minősülhet, nem pusztán felvilágosításnak!

Tehát a szex, szerelem szépségégről nagyon is lehet beszélni, hogy a felnőtteknek ez fontos és szép dolog, de NEM felajzani a gyermeket, NEM résztvevővé tenni! Csak azért mondom, nehogy félreérthetőek legyenek korábbi szavaim.