Ti mit mondanátok 2 pici gyereknek, akiket elhagyott az anyjuk?
A bátyám lányairól van szó. A kicsi 1,5 éves volt akkor, a nagyobb 3,5.
Egyszerű a történet. Többször mondta kb 2 hónappal az előtt, hogy elment, hogy ő itt nem bírja, hazautazik (nem magyar származású volt). Hát egyik napról a másikra el is ment. Előtte sem volt egy mintaanya. Nem volt olyan hét, hogy a gyerekek ne lettek volna velem. Én vittem őket orvoshoz legtöbbször, oviba, bölcsibe én mentem értük.
Féléve volt ez, én még 18 sem volt. Odaköltöztem hozzájuk. Minden rendben ment, felvettem az anyaszerepet, amit már régóta próbálgattam (annyiszor voltak velem, hogy már sokan azt hitték az én gyerekeim)
A nagyobb mostanában rengeteg kérdez anyja felől. Nem azt látom, hogy megviselte a dolog de szerintem mégis. Olyanokat mond nekem, hogy ugye te szeretsz? te nem hagysz el minket?
Most mit mondjak, ha az anyjáról kérdez? Mondjam, hogy nem így akarta, de el kellett mennie? Nem akarom, hogy azt érezze, hogy saját akaratából hagyta itt őket, mivel ez felnőtt fejjel is felfoghatatlan.
Azt sem tudom, hogy ez a helyzet mennyire egészséges. Azt is kérdezte már a nagyobb, hogy nekik én lettem az anyjuk? Meg miért nem hívhatnak úgy, hogy anya? Folyamatosan olyat akarnak velem játszani, hogy én vagyok az anya, ők meg a gyerekek (amit egyébként féléve a valóságban is játszunk)Az anyjukkal egyébként azóta nem beszéltek, hogy elment, nem igazán tudunk róla semmit, tehát nem valószínű, hogy valamikor visszajön. Iszonyatos félév volt ez, én még tanulok.
Ti mit mondanátok nekik róla?
Jó h vagy nekik.
Szerintem mond h anya elutazott , ami igaz .
Es h majd visszajön . ( remeljuk )
A gyerekek erzik h el voltak hagyva azert kerdi ha te szereted es elhagyod
Borzasztó. Szegeny kicsik
Második. A bátyja gyerekeiről van szó. Te nem támogatnád a tesód gyerekeit ha ez lenne velük?
Szerintem mond el neki, hogy elutazott bizonyos időre de te soha nem hagyod el őket.
#2-es, tanulj már meg olvasni: "A bátyám lányairól van szó. A kicsi 1,5 éves volt akkor, a nagyobb 3,5."
Egyszerűen annyit mondanék, h elutazott. Reméljük, nem akkor fog visszajönni és mindent felkavarni, mire a lányok már belenyugszanak a helyzetbe...
"Olyanokat mond nekem, hogy ugye te szeretsz? te nem hagysz el minket? "
Nagyon nagy a baj.
a gyerekek ha abban a tudatban vannak, hogy valamely szülőjük nem szereti, elhagyta őket, azét saját magukat okolják(aminek nincsenek tudatában, de azt hiszik, ők nem elég jók az anyjuknak). főleg önbizalomban fog megnyilvánulni. esélyes, hogy nem lesz önbecsülésük és felnőve akár méltatlan kapcsolatokba is belemennek majd, vagy kihasználják majd őket.
lelépett szülőről nagyon óvatosan kell fogalmazni.
próbálni megkeresni a pozitívumait.
illetve a negatívat pozitívként előadni.
pl anyukátok nagyon szeretett benneteket, hiszen azért is hozott titeket a világra, ott volt, amikor először felsírtatok és karjában tartott. de az életben vannak dolgok, amiért el kell utazni, és itt lehet talán a munkájáról beszélni. Segít idős néniknek takarítani, hogy szép legyen a házuk, vagy friss süteményeket süt, hogy aki éhes finomat egyen, vagy segít egy boltban, hogy mindenki megtalálja amit szeretne, stb
és tudjátok mit? játszunk pénztárosat (elterelsz)
én amúgy keesném az anyát, és konkrétumokkal élnék, hol él, mit csinál, lehet egy pasi miatt lépett le, de ha az majd kidobja, lehet jön sírni a küszöbünkre.. mindenki tévedhet, vannak vissza nem fordítható tévedések ugyan, de mindenre fel kell készülni.
Szegény kicsik, vérzik értük a szívem. De ha neked kellemetlen, hogy anyának szólítsanak, nem tudod vagy nem akarnád örökbe fogadni őket, akkor sajnos tényleg nem hagyhatod, hogy összemossanak téged a hőn áhított anyával. Legyél te inkább a Tündérkeresztanya, akire az anyátlan kislányok mindig számíthatnak. Talán próbáld meg magad ilyen szerepkörbe helyezni a lányok szemében.
Egyébként a gyerekek apja nem próbál nekik megfelelő pótanyukát keríteni? Mi lesz velük, ha te elkezded a saját utadat járni, elköltözöl, saját családot alapítasz?
Éppen emiatt ment tönkre egy másféléves kapcsolatom. Igazából az egyetlen. Nem volt időm semmire a suli, meg a gyerekek mellett. Nem hibáztattam őt, mivel megértettem, hogy nem tudja elviselni, hogy nem látja gyakorlatilag a barátnőjét. Még most is megvisel, ha eszembe jut, de ebben a szerencsétlen helyzetben nekem az elsők az unokahugaim és a bátyám.
A bátyám viszi őket reggel, én meg megyek értük suli után.
Igazából szerintem tesóm sok mindenre gondol, csak arra nem hogy barátnőt keressen. Minden nap dolgozik a héten, így tudunk csak anyagilag jól megélni. Arról nem is beszélve, hogy 2 gyerekkel nem egyszerű párt találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!