Miért veszi sok szülő annyira szigorúan a nemi sztereotípiákat?
Gondolok itt arra, hogy a fiúk csak kéket hordhatnak, a lányok rózsaszínt. Fiú ne játsszon babával, lány ne játsszon járművekkel. Fiú ne próbálhasson fel lányruhát (ez érdekes mód lányoknál nem kizáró ok, ők felvehetnek hagyományosan fiúsnak számító ruhát).
Fiú ne akarjon otthon kíváncsiságból az anyja cipőjében masírozni vagy neadjisten a körömlakk irány érdeklődni.
Mi értelme van ennek a merev, nemi sztereotípiákra alapozó nevelésnek?
válasza:Szerintem meg a homoszexualitàst nem lehet belenevelni senkibe. Ahogy erőszakkal elfojtani sem lehet, ha valaki tényleg meleg. Ez adottsàg, olyan, mint valamihez a tehetség.
Szerintem te tudatlan, de legalàbbis tàjékozatlan vagy, meleget pedig maximum tv-ben làttàl, és a felvonulàsokból ismersz.
Ha meleg lenne valamelyik gyerekem, nem törnék össze, csak az bàntana, hogy mennyire lesz nehéz neki elfogadtatni magàt a környezetével, tàrsadalommal.
A saját gyerekkoromból emlékszem, hogy rettentően fiús lány voltam. Fiús ruhák, felnyírt, 2 centis haj, fiús viselkedés, autók garmada, stb. Ha babát kaptam, egyből katona lett belőle.
Hála istennek senki nem szólt bele és nem presszionáltak a szülők. Volt egy-két próbálkozás lányos és rózsaszín cuccokkal, de a heves ellenkezést látva nem erőltették. Egyedül egyezség az évnyitó-évzáróra kötelező rakott szoknya volt. Utáltam, de "úriember tartja a szavát" alapon elviseltem arra a pár órára.
Sőt, 8 évesen bejelentettem, hogy amint nagykorú leszek, férfivá operáltatom magam. A szüleim lesápadtak, de csak annyit mondtak, hogy oké, erre visszatérünk majd akkor.
Aztán jött a kamaszkor, hormonok. Megnövesztettem a hajamat, nőiesebben kezdtem öltözködni.
Mára családos nő vagyok, férjjel, kisgyerekkel és teljesen hetero beállítottsággal. A mentalitásomban megmaradtak a férfias vonások, célorientált, kevésbé érzelmes és a tipikus női dolgok kevésbé vonzanak (van műkörmöm, mégsem tudok róla órákat beszélni, mert untat).
A férjemen a mai napig viccelődnek (jó értelemben) a családtagok, hogy 7-8 évesen magára aggatta a nővére ruháit, kisminkelte magát és magassarkúban, szoknyát pörgetve közölte, hogy őt most Katikának kell szólítani.
Ő is teljesen hetero lett. Amikor kérdeztem, hogy mi lehetett a "katikás" epizód, mondta, hogy istenítette a nővérét és valószínűleg egyszerűen csak hasonlítani akart rá. Kamaszkortól meg kifejezetten szoknyapecér lett, elég komoly háremet gyűjtött be magának.
Visszagondolva, szerintem egyikünknek se tett volna jót, ha a tanárok, szülők sápítozva sopánkodnak felettünk, hogy te jó ég, mi lesz a gyerekből. Én élveztem, hogy fiús elfoglaltságaim vannak, fiús dolgokat csinálok, fiúnak néznek (kamaszkorig, utána már zavart). Így volt egy boldog gyerekkorom és a szexuális orientációm se ezen múlt. Gondolatban eljátszottam vele, hogy vajon nővel képes lennék-e bármire, de a zsigeri reakció mindig határozott nem volt. Nem vonz a női test.
A lányom úgy tűnik, hogy ezt a maszkulin vonalat nem örökölte. Ő imádja a csajos dolgokat, úgyhogy mi ennek engedünk és csajos ruhákat, kiegészítőket kap.
A rózsaszínről meg annyit, hogy magas beosztású üzletemberek között dolgoztam, ahol fontos volt a megjelenés. Legalább napi 1-2 , magas beosztásban dolgozó férfit láttam rózsaszín ingben meeting-re menni. Mind heteró. Nem hinném, hogy ezen múlik bármi.
válasza:Én még ovis koromban nem igazán akartam tudomásul venni, hogy lány vagyok, sőt, később sem igazán, szóval irtó nagy trauma volt, hogy nagyon hamar nőni kezdtek a melleim, és elég nagyra. :D
Hát igazán nőies nő sosem lettem, most 27 vagyok. A hajamat ugyan kamaszkoromban levágattam fiúsra, majd megnövesztettem, és azóta is hosszú, és női ruhákat hordok, de a kiegészítőkkel való variálás, a sminkelés, a körömfestés örökké idegen lesz nekem.
Igaz, nem is volt normális anyamintám, anyám irtó igénytelen nő volt fiatalon is (és most már pláne), és nem az ilyenekre értem, hanem még ápoltnak sem mondható.
Én azért a tisztaságra, a személyes higiéniára 100%-ban adok. Kis alapozó és púder az arcbőr hibákra, de ennyi az össz smink. Szemem körül smink csak az esküvőmön volt, ott is minimális, rúzs/szájfény soha. Nem az én világom.
válasza:Kérdező, a rózsaszín ing (és esetleg a hozzá illő nyakkendő) az egyetlen, ami egy heteró férfi ruhatárában elfogadott. Nekem annyira nem tetszik, nem előítéletek miatt, egyszerűen mert csak. És nyilván a megfelelő környezet is kell hozzá. Egy menő yuppie 5. öltönyéhez 20. ingként simán elmegy. De Bandi Mucsajröcsögéről az egy szem ballagós öltönyéhez valószínűleg nem rózsaszín inget fog hordani :)
Ezen kívül én nem tudnék más ruhadarabot mondani, amit rózsaszínben is gyártanak heteró férfiak számára. Szóval azért az inget (és kifejezetten az öltönyhöz valót), mint kivételt leszámítva kimondható, hogy manapság a férfiak nem hordanak rózsaszín ruhákat. És fiúgyerekek se nagyon, max. ha a nővérüktől örökölnek valamit, amit per pill. a szülő nem tud fiús ruhadarabbal kiváltani.
válasza:Még nincs két éve, hogy mindent elárasztottak a rózsaszín férfi ruhák. Nem csak ingek, hanem minden. Már nagyjából lecsengett, de volt egy időszak mikor rengetegen hordtak rózsaszínt. Viszont az tény, hogy ez egy olyan szín, amit tudni kell hordani, hogy jól nézzen ki egy pasin.
A kérdésre visszatérve, ez a fiúk ne babázzanak dolog is olyan álszent. A fiúk is imádnak babázni, csak az ő babáikat akciófigurának hívják, nehogy már véletlen b_zi legyen a gyerek ugye... Pedig tudjuk, hogy gyakorlatilag csak annyi a különbség, hogy a figurákat nem igazán lehet öltöztetni, mert hát ugye superman annyira izmos, hogy szétrepedne rajta a sztreccs gatya.
Egyébként hagyni kell a gyereket azzal játszani amivel ő akar, ráadásul szerintem minden gyereknek vannak "korszakai", úgyse fogja 10 évig egyféle dolog lekötni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!