Mi a fenét csináljak a 2,5 éves fiammal, állandóan üvölt, úgy érzem mintha elcserélték volna? Már azt veszem észre h nem szeretek vele lenni és ez borzasztó érzés.
Oké hogy született egy kistesója 6 hónapja, de ennyire rossz csak 2 hónapja lett.Mindenért üvölt,sír,semmi se jó neki,egész álló nap csak akkor van csöndben,ha vagy eszik, vagy iszik,vagy rosszalkodhat. Egyfolytában olyanokat csinál, amit korábban már megértett hogy nem szabad, extra veszélyes dolgokat,amiket tudja hogy nem engedhetek meg neki.
Nem lehet arról szó,hogy fel akarja hívni a figyelmet magára, mivel szegény tesójával már szinte SEMMIT se tudok egésznap foglalkozni, azon kívül hogy megszoptatom, mert egyfolytában a fiamra kell figyeljek.Egész nap mutogat mindenre hogy "ez ez" és ha nem válaszolok azon nyomban már iszonyatos üvöltésben tör ki.:( Alig tudok tőle bármiféle házimunkát is végezni.
Komolyan már annak örülök legjobban ha épp alszik. Már félek minden egyes naptól, hogy megint egy küzdelem lesz az egész, az idegeim cafatokban:(
Az apjával is ezt csinálja, sőt még durvábban,mert ő ráadásul nem is szabályozza egyáltalán.
Más segítségem nincs.
Ráadásul kisebb korában olyan jóban voltunk,mindig értettem mit akar,voltak rosszabb napok, meg nagyon jók. Mostanában csak nagyon rossz napok vannak,meg kevésbé rosszak.
Mit tegyek már?
Szia!
Én beadnám fél napra bölcsibe vagy oviba (persze, ha lehet, mivel nem tudom a mostani szabályokat).
Ott megtanulna alkalmazkodni, s Te is türelmesebb, nyugodtabb lennél mikor otthon van!
A kicsinek is jobb lenne, ha Vele is ráérnél foglalkozni!
Őszintén megmondva, már ez is eszembe jutott...:( Mondjuk itt felénk csak ilyen fizetős családi napközi nevű vmiben van hely, de valahogy lehet h megoldanám.
Ugyanakkor meg lelki furdalásom van,hogy nem boldogulok vele, meg lepasszolom, abból nem azt fogja pont érezni,hogy őt már nem is szeretjük?? :((
Közben meg gyülik bennem a feszültség amiatt is hogy a kicsi meg csak nő mint dudva az árokparton, mert sosincs rá idő, meg energia:( holott ő is megérdemelné hogy legalább csak harmad annyi figyelmet kapjon, mint anno a nagyobbam, nem?
Totál megértelek.Mi ugyanígy voltunk a kislányom 2 volt mikor a kisfiam született.Féltékeny.Azért csinálja.Nekem az sokat segített hogy bevontam a dolgokba,pl.pelenkázáskor hozta a pelust,fürdetéskor ő mosta meg a talpacskáját öcsinek minden este ő hozta a púdert a pelust.Szoptatáskor mesekönyvet nézegettünk és még sorolhatnám.Közösen toltuk a babakocsit igaz a 10perces út a boltig igy lett fél óra de élvezte.Ez csak figyelem felkeltés,ha néha hagyod picit dühöngeni vagy becsukod a szobájába hogy ha lenyugodott kijöhet talán alakul.Ez már a drasztikusabb formája de ha nincs más....
Először próbáld meg bevonni a dolgokba.Ha krumplit pucolok jönnek ők is kis műanyag késsel kapargatják,ha főzök vagy sütök ott vannak segítenek igaz 3x akkora a kupi utánna meg 3x annyi idő minden de így nagyon jól elvannak.
Kitartást fél év és kezdődik az ovi.Ami neki is jót fog tenni és nektek is.
Köszönöm! Igazából nem igazán köti le a hugi, néha odajön mikor szoptatom vagy fürdetem, de próbálom bevonni, de nem érdeklik a baba körüli dolgok.
A házimunkával így se haladok, ha pedig megpróbálom bevonni, akkor tuti h nem elégszik meg a saját késével stb.mindig a nagykés kell neki vagy egyéb veszélyes dolgok, és ismét kitör a paláver..:(
Az a baj hogy nem is igazán tud beszélni (pláne nem mondatokban) és a helyi oviba meg csak azt veszik fel akinek mindkét szülöje dolgozik, szóval ha én itthon vagyok a kicsivel, akkor bármennyire is jót tenne neki a közösség, akkor se mehet.:(
Igen, lehet féltékenység és lehet dackorszak is.
Az elöttem szólónak nagyon igaza van. Bár én azért igen bekeményítenék, hogy lássa, nem ő a góré mégha fáj is. Be kell vezetni a zéró tolerancia elvét. Nekem sikerült. Nállunk a kicsi 2.5 éves volt, mikor elkezdte terrorizálni a nagyot 6.5 éves. A nagy tudta nem üthet vissza egészen addig amíg elmondtuk neki a kicsi csak úgy tanul, ha kapja amit ad...szóval ha hiszti, átlépünk rajta és totál ignoráljuk, ha verekedést kezdeményez, azonnal bünti, szobába a szőnyegre, elmondjuk miért kapta és 2 perc mert 2 éves. Eleinte mindíg kijött....én szó nélkül visszavittem és rásóztam még 2 percet elmondtam neki miért.
A kicsi nagyon féltékeny. Megszokta, hogy mindíg vele vagyok és a nagy suliban van. Ugyanakkor neki minden idő kell ami van. Én viszont kínosan ügyelek arra, hogy a nagynak is jusson. Szóval szabályok vannak. Pl. egy nap csak egy pohár juice este ha kell, kakaó...nem érdekel hogy veri magát. A fogorvos ránkhozta a frászt, hogy a juice elkezdte lamarni a fogzománcot a skacok fogairól. Elmondom neki, mit mondott a fogdoki és hozzáteszem, ha valóban szomjas, megissza vizet - és mindíg megissza.
Ha teheted vidd el a nagyot közösségbe ez nem azt jelenti elpaterolod. Nem akarsz eljutni oda, hogy már utálni fogod igaz?
Ja a 25x elmondja ugyanazt is idegesítő de ha csak egyszer válaszolsz neki vissza, hogy igen, ez az akkor boldog lesz és dugót nyel egy kis időre.
Szerintem rohadtul fáradt is lehetsz...szóval vidd el. Szeretni fogja a változást egy idő után.
A mienk heti 2 délelöttöt nyom le az oviban, ami montessori. Eleinte nem tetszett persze, de ez nem az ő választása amíg sokminden más, igen. Ma már imádja.
Vond bele a dolgokba. Én pl. elpakoltatom a tiszta ruhákat vele...igaz, utána szedem össze mindenhonnan...de marha boldog, hogy fontos és csinálhat valamit. Ha takarítok, odaadom neki a bacott nagy porszívót úgyis tudom hamar megunja mert kicsike a cucc meg nagy...ha port törlök akkor ő is...közben meg nyomjuk a Lady Gaga-t (brrrrr) paparazzi....
Kitartás.
16.10-es vagyok és látom írtál, hogy semmi nem hatja meg.
Nem veszik be az oviba sem, mert te otthon vagy...szép kis ovi... Lázasan jár az agyam, hogy mit csinátunk mikor a kicsi igazán benne volt az elmebajban és igazából a friss levegő volt ami megoldotta a dolgokat. Bepakoltam kaját, játékot és mentünk. A kicsi nállunk nagyon de nagyon mozgásigényes. Mi városban élünk, tehát a játszótér a park az eleve adott. Más gyerekek és emberek...már 2 évesen rollerezett én vettem magamnak egy nagyot és mikor kettesben voltunk, úgy mentünk helyekre. Akkor volt boldog, ha aktív volt. Most is, de jövőhónapban leszünk 3 évesek és a tv is bevándorolt a kívánság listájára. Minden nap csinálok egy kicsi házimunkát és van egy kutya is akit ki kell vinni...szóval lehet ha lejáratnád mint a lovat -én ezt tettem- talán segítene?
Nagyon köszi a részletes leírást!! Próbálom mindennap vinni valamerre, bár mi kis településen lakunk és a lakópark udvarára megyünk ki legtöbbször, ahol persze ujabb szabályokkal találja szembe magát, hiszen a szomszéd néni ágyásait nem tapossuk meg stb.stb.
A vicc az,hogy azért mertem második babát bevállalni, mert annyira nyugis, kiszámítható gyerek volt egészen 2-3 hónappal ezelőttig,a barátnőim mind mondták is, hogy óó vele biztos nem lesz baj...hát de lett :((
Tényleg nem szeretném szegényt megutálni, vagyis ez hülye szó, mert nyilván nem utálnám meg, csak már egy merő görcs a gyomrom mikor felébred h úristen ma megint mennyit fog üvölteni magából kikelve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!