Tapasztalt Anyukák! Hogy kezeljem az alábbi hisztiket?

Az ételkiborításra azt tudom javasolni, hogy elmondod: "ha kiborítod, elveszem". És ezt be is kell tartani, ha kiborítja, nincs evés, nincs második esély, rögtön vedd ki az etetőszékéből. Helyzettől függően 10 perc múlva vagy a következő evésnél lehet újra próbálkozni.

Az ütés/rúgás/harapásra meg ajánlj fel neki alternatívát. Pl. nem ütünk, hanem simogatunk, nézd csak így - és megsimogatod magad a kezével, vagy ne harapj hanem puszit adj. De az is megoldás, ha azt mondod: másokat nem szabad rúgni, ezt a labdát szabad rúgni.

Bocsi, hogy "idepofátlankodok", de a fiam lassan 21 hónapos lesz, és nálunk kb. 2 hete tetőzik ez az egész. Előtte pontosan azt csinálta, mint a te lányod. Most annyival "bővült a repertoár", hogy ha rászólok, hogy nem szabad valamit, elmegy tőlem pár métert, és morog, nyávog, hisztizik magában (nem tudom jobban körülírni), birizgálja a kezét közben. :)

A megoldásokra én is kíváncsi vagyok, mert sajnos nálam is el szokott szakadni a cérna. Akkor rákiabálok. :(

Fiam 2,5 éves, mostanában jött ki rajta nagyon a "nem".

Olyannyira, hogy hiába figyelmeztettük, hogy meleg a kandalló, csakazértis megfogta... Csak hogy ellenkezőleg cselekedjen, mint ahogy mondjuk.

A kajával ha játszik, kiborítja, már elsőre határozottan beteszema szobájába, és rácsukom az ajtót.

Ha nem segít öltözni, megmondom neki, hogy ok, egyedül megyek, ő otthon marad... Erre egyből segít.

Ha nem pakol össze, én pakolok, de akkor a szekrény tetejére teszem a dobozt.

Sajnos nekem sincs sok ötletem, ütni nagyon nem akarom.

Háááát, amit írok nem mindenkinek fog tetszeni de nekünk ez vált be. 2 gyerekem van, a kicsi most 14 hónapos de már nagyon akaratos és mellesleg csatkodós-verekedős. Én amit kapok visszaadom. Amikor annak idején a fiam röhögve tépte a hajamat én visszahúztam neki és elmondtam hogy na látod, nekem is pont ennyire fáj, azóta nem húzza a hajam. Amikor pofozkodott, vagy a kezére ütöttem rá vagy jelképesen én is visszapofoztam (nem vertem meg, nem ütöttem meg erősen, egy kicsi paskolás volt de nem tetszett neki). Ha hisztizik, dobál, azonnal beküldöm a szobájába, nincs anyával apával játék, ha játszik az étellel akkor elveszem tőle többszöri rászólás után és beküldöm a szobájába. Ez működik mindkét gyerekemnél, a nagyobbik egyébként lassan 3 éves. A kicsit persze nem küldöm a szobájába, őt mérgesen kiveszem az etetőszékből és lerakom a szobába, elmondom neki hogy ha nem eszik akkor nem kell, nem kötelező, majd szól ha éhes. Én nem könyörgök már senkinek.

Ha az én gyerekeim csinálnák meg hogy jó erősen a földhöz vágnák a mosószert, bizony tajtékzanék, lehet hogy még a fenekére is ráütnék de biztos hogy keményen érzékeltetném vele hogy rosszat csinált.

Kicsit te is keményedj meg különben a fejedre nől... Persze van az a vélemény is hogy türelemmel, szeretettel bánj vele akkor is amikor rosszat csinál, biztos bejön valakinek, nálunk ez nem működött, kiröhögnek.

A fiamnál csak az működik, hogy kétszer "megfenyegetem", harmadjára megteszem.

Ha az ételt borítja, nem eszik tovább, ha dobál, harap, rombol, tép, akkor kiságy. És addig ott is marad, ameddig nem kezd el magának szépen játszani a semmivel is / vagy bealszik, ameddig fáradt.

Mivel az enyém régebben kezdte, és elég sok kárt is okozott már + a kistesója szemébe is belekapart rendre, nem érdekel a hiszti tovább. Abbahagyja, vagy kispadra kerül.

Ha a boltban rombol, akkor adok akezébe egy fél kiflit/valami rágcsát, cerbonat bármit, amit elrág és van a táskámban épp.

Ha a játszótéren dobál, akkor másik játékokat ajánlok fel neki, ha nem felel meg, akkor megyünk haza. Nem visszakozok, elegem lett és ez be is jött azóta.

Ja, igen, írjátok a csapkodást. Fiam ma kezdte el, hogy csapkodja a lábam hiszti közben.

Az vált be nálunk is, hogy elterelem valamivel a figyelmét. Elviszem onnan, ahol hisztizik, játékot adok neki vagy gyümölcsöt, na attól mindig elhalkul. :D