Hogyan vehetném rá, hogy megkóstolja az új ételeket?
Az 5 éves fiamnak ha ránézésre nem tetszik valamilyen étel, akkor kijelenti, hogy nem fog ízleni, és addig hisztizik sírva, hogy ha még 1 falatot sikerül is belekönyörögnöm, akkor azt is képes kiöklendezni. Meg se rágja, még az ízét se érzi. Kezdek belehülyülni. Még bő 2 hónapig lesz velünk itthon, mert ugye nincs ovi, nem tehetem meg, hogy neki külön főzzünk. És nem is szeretném. Amiket meg szeret enni, 1kezemen megszámolom… Nem megszerettetni akarom vele az ételeket, bár az se lenne rossz, csak azt elérni, hogy ne ránézésre döntsön. Ha nem ízlik nem kellene megennie. Csak kóstolja meg, hogy reális véleményt hozhasson. Próbáltam már jutalmazással, megvonással, hangosan, de szépen meg is beszéltük már, semmi se segített. Ugyanúgy. rdít.
És képes nem enni egész nap. A múltkor 1napig nem evett, mert próbáltam minden étkezésnél ugyanazt elétenni.
A száraz kajákkall nincs gond. Mindenféle kenyerest, péksütist megeszik. Piciként úgy evett mindent, hogy öröm volt nézni. Nem győztem adni neki a zöldséget, gyümölcsöt, bármilyen házikosztot. Kb 10hós korától már egyáltalán nem főztem neki külön. A darabos se jelentett gondot. 1,5-2 évesen még biztosan evett mindent. Valahol utána romlott el. Nem tudom miért. És bármilyen hihetetlen, de az oviban mindig akad pucér kenyér, ha a gyerek nem kéri a menzást. Hétvégén mindig nagyszülőknél vagyunk. Az egyiknél nem maradhat el a csigatésztás húsleves, ott csak abból hajlandó enni. A másik meg rendszeresen csinál krémlevest, ha nincs, akkor simán összeturmixolja amit lehet. Szóval mindig akad az ínyére való.
Nem azzal van a gond, hogy nem étkezik változatosan, mert megoldhat egy kis átveréssel minden. Hanem hogy most minden nap együtt vagyunk, és nem csak 1 napról van szó, én szeretnék minden nap krémlevest vagy tésztás ételt enni, miatta meg fogok külön főzni. Főleg, hogy tudom, hogy kicsiként miket szeretett igazán. Most is volt olyan, amit 3óra "éhezés" után hajlandó volt megkóstolni, és rájött, hogy tényleg szereti. Persze azóta se néz rá. Nem értem.
Na jól leírtam… én se szeretnék minden nap krémlevest; és nem fogok külön főzni.
És csak hogy tiszta legyen, ez első sorban nem az én kényelmemről szól. Van egy öccse is, aki hihetetlen mód majmolja. Ő még nagyon jó evő, de néha, pl ma tízóraóinál is, utánozta, hogy "nem szeretem", aztán meg befalta az egészet, pedig először még tiltakozott is.
Meg hát nem értem miért irtózik a számára újnak vélt ételektől. Első sorban ezt szeretném legyőzni.
Nem hiszem, hogy a tesókhoz lenne köze. Azt mondja, hogy fél, hogy nem fog neki ízleni. Hiába mondjuk, hogy finom, hiába látja, hogy a nagyobbik öccse és mi is jóízűen esszük, még az illata is tetszik neki, mégis rossznak gondolja.
Egy fél éves és egy 2,5éves tesója van amúgy. Még a kicsi is simán eszi az új ételeket, tőle se láthat rosszat, a nagyobb meg kifejezetten jól eszik, mindent.
Jaj, én is pont ilyen voltam... Képes voltam fél órát tiltakozni, mert a rántotta nem pont olyan állagú volt, mint máskor, hanem picit jobban átsült. Nem ettem meg a sajtnak a szélét, ahol a forma mintája benne van. Zöldséget csak nyersen, húsból csak a rántott csirkemellet...
Azt kell mondjam, nem nőttem ki, bár a szüleim nem csináltak ebből különösebb problémát. Menza szóba se jöhetett.
Kicsit az öcsém is ilyen volt. És lehet, hogy hülyeség, de nála az egyetlen, ami bevált, az volt, mikor a bablevesre azt mondták neki, hogy ettől lehet pukizni... A kis hülye meg vihogott egyet és megette a bablevest. Lélektani hadviselés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!