Mit tennél, ha a gyermeked túlsúlyos/kövér lenne?

Előző vagyok. Amúgy az én gyerekem túlsúlyos.

Már voltunk kétszer dietetikusnál. Most fogunk menni kivizsgálásra.

Én úgy gondolom soha nem étkeztünk egészségtelenül, de azóta még jobban odafigyelek. Bár amennyire a pénztárcám engedi.

Már annyi mindent elolvastam én is a témában, bújtam a cikkeket stb. Igyekeztem belőle ötleteket gyűjteni, amit tudok a hétköznapokban is alkalmazni.

Amióta járunk, úgy gondolom újat nem mondtak nekem, nekünk.

Valamint a gyerekem a suliba eszik, így legfőképp az ottani kaja számít szerintem.

Persze ha hazaérünk olyan 4-5 felé du akkor eszünk, de úgy kb ennyi. Nagyon ritka hogy esetleg utána is együnk.

Kis korában 2 éves koráig nem adtam neki semmi cukrosat semmi olyat. Még azt az instant teát se. Aztán elkerült bölcsibe és már úgymond nem én etettem. Oviba szintén. suliba megint. Azt meg nem tehetem meg hogy főzzek neki és bevigyem. Nem is lehet, meg hát az egy külön fizetés lenne.

Ezeken kívül igyekszek itthon hétvégén egészséges ételeket készíteni, vagy ha nem is annyira egészséges, mert arra futja, akkor igyekszem hogy kevesebbet együnk, utána mozogjunk, bicajozzunk, focizzunk stb.

Persze ezeket se tudom rendszeresen megtenni, én is rengeteget túlórázok, apuka meg nem annyira foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Amúgy gondolkodtam sokat mostanában, meg hogy a kórházba kell menni nagyon megrémít. Félek, hogy találnak valamit, de félek ha nem is. Amúgy nem vagyok egy olyan ember, anya, aki nem hallgatja meg és tartja be amennyire csak lehet a jó tanácsokat stb. A másik, a gyerekemért teszem, teszik. Csak bánt, és rossz anyának is érzem magam, mert azért igyekeztem megtenni amit tudtam. És még most is azon kattog az agyam mit tudnék még tenni, mi az ami mégis kevés, hogyan tudnék még anyagilag is kiszorítani még többet. Talán akinek szintén túlsúlyos a gyereke és tényleg megtett már rengeteg mindent és hasonlóan gondolkodik mint én, az érti meg a legjobban amit ide írok. Mert azért nem minden anyuka egy felelőtlen nem tudom mi, és azért túlsúlyos a gyereke. Meg az is könnyen beszél akinek ehet bármit a gyerek és mégsem hízik, sőt, mindig panaszkodik milyen vékony ez a gyerek pedig mennyit eszik.

Amúgy szerintem genetika is, hajlam is. De tenni kell!!! Az biztos!

Szóval én megvárom a kórházi eredményt, bár úgy gondolom, hogy az én gyerekemnek nincs baja. De ki kell neki valamit találnom, ami az ő testének jó, valami mozgást, valami étrendet. Csak hát a pénztárcánk nagyon szűkös, még annál is jobban. De már sokat változtattam, úgy gondolom. De kell még! Nem tudom még hogy, de fogok. Nekem is jót fog tenni!!

De nem könnyű!

Azért ha van valakinek tapasztalata, bármi hasznos tanácsa, akár egy folyamat amit most csinálnak végig a gyerekével én szívesen olvasnám. Adna kitartást a másiknak is! És ez nagyon fontos!!!

Nekem ez fura, én egész gyerekkoromban csont és bőr voltam. Anyám mindig ezen aggódott.

Most mind a két gyerekem csontsovány. Pedig a lányom mindent megeszik. A fiam már válogat, érte már kaptam is a védőnőtől. Gyümölcsöt minden nap kapnak, torna van a suliban minden nap. Itthon én is tornászom minden nap, és őket is próbálom rávenni erre, de valami eszméletlenül utálják. A lányomat néha rábeszélem a gyerekjóga dvd-re. Jár néptáncra.

Néha azért esznek édességet, napi 1-1 csoki biztos van. Nyalókát, szopogatós cukrot, cukros üdítőt soha nem kaptak, elsősorban a fogaik miatt ellenzem.

Néztem egyszer a Szupernannyt, ott nyugodtam meg, hogy az én gyerekeim nem esznek sok édességet, amikor a gyerekek gyakorlatilag egész álló nap rájártak a csokival teli gardrób szekrényre, majd Joe napi 3 db csokira redukálta az adagot. Na, az enyémek nem esznek napi 3 csokit.

Ennek ellenére úgy érzem ez inkább szerencse és genetika, mert étkezhetnénk egészségesebben is. Sajnos a zöldséget nem eszik meg, és a kedvenc kajájuk a tészta. Főzeléket csinálok sokszor, azt szerencsére elég jól eszik. A leves is megy, ha van benne sárgarépa már más nem számít.