Hogyen kell rávenni az óvodás korú gyereket arra, hogy köszönjön?

Előrebocsátom, hogy én is nagyon félénk voltam, emlékszem, hogy bújtam be anyukám mögé, mikor találkoztunk valakivel, és hát köszönni sem nagyon mertem. Aztán felnőttem, és egészen kommunikatív felnőtt vált belőlem, és mindenkinek köszönök. :)

Egyetértek az előttem szólókkal, ne görcsölj rá, ne büntesd, és mutass jó példát, ez az alap.

De az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy a gyereked nem tudja, kinek hogyan köszönjön. Anyósom pl. azt csinálta, mikor az unokái kicsik voltak, hogy mikor találkoztak valakivel, köszönt az illetőnek, s ha a gyerkőc nem tette ugyanezt, akkor kedvesen (!) odafordult a gyerekhez, és azt mondta, „majd én köszönök helyetted is: csókolom, Juci néni”.

Ami nagyon fontos, hogy ebben nem volt semmi bántó, semmi szemrehányás a gyerek felé, ugyanakkor mutatta, hogy hogyan kellene köszönnie az adott embernek.

Egyébként én kihagytam a „csókolomozást”, mivel nálunk a szomszédoknak is sziával köszönhetnek a gyerekek, így amikor láttam, hogy pl. egy boltban hezitál a gyerek, mit is kéne mondania, azt javasoltam, ilyen helyzetben köszönjön „jó napot kívánokkal”. (Tudom, hogy van, aki szerint ez nem gyereknek való köszönés, de szerintem udvarias, és mellesleg rém praktikus is, mert bárkinél használható.)