Dackorszakban "jártas" szülőket kérdeznék?
Két éves a fiam, tombol nála a dackorszak. Két hónapja még azt hittem, hogy már rosszabb nem lesz. Dehogynem.... Tapasztalatlan vagyok ezen a téren, első gyerkőc.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a legcélravezetőbb módszer a dacosság kezelésére:
Szólok neki 1x 2x...50x, még arra sem méltat, hogy rám nézzen, nemhogy azt csinálja amit kérek tőle. Nem akkor szoktam tőle kérni, hogy jöjjön velem, amikor nagyon bele van merülve egy játékba. Nem könyörgök már, megfogom a kezét és viszem (vinném) magammal. Elkezd tekeregni, sivítani és tépi ki magát a kezemből. Kénytelen vagyok felvenni és úgy vinni tovább. Mindegy hogy hol vagyunk (utca, áruház stb.). Az áruházakban már senki sem kérdezi a nevét, mert a nem szabad/gyere vissza azonnal/hagyd azt békén kíséretében mindenki jól hallja jópárszor az ott tartózkodásunk alatt :-)) Nem fogad szót, hiába kérek tőle bármit (illetve ami érdekli azt szívesen megteszi). Nagyon nehéz így megóvnom a testi épségét.
A hallásával nincs gond, vizsgálták is egyéb okból. Próbáltuk mindig következetesen nevelni.
Tudom, több hasonló kérdés is volt már, de nincs időm/lehetőségem visszakeresni, megköszönném válaszaitokat!
Szép napot kívánok!
Nyugi, ez olyan, mint a mezőgazdaság. Amit most elvetsz, az szárba szökken, csak kell pár hónap, amíg látsz isbelőle valamit. Instant reakciót most ne várj.
Minden, amit mondasz neki, eltárolódik, de csak néhány hónap után mutatkozik ez meg a viselkedésben is.
Szóval, nagy levegő és türelem, hamarosan "magától" rendeződik a helyzet. Esetleg ajánlom még a Mérei és valaki (elfelejtettem a nevét) szerzőpáros GYermeklélektan c. tankönyvét. Nagyon közérthetően leírják, hogy idővel hogyan fejlődik a gyerek intellektusa és mikor mi játszódik le benne. Könnyebb megérteni a helyzetet, ha tudod, hogy mi történik ilyenkor.
Köszönöm szépen válaszaitokat!
Kedves 1-es válaszoló: Bölcsi egyelőre nem jöhet szóba nálunk, mert hónapokig tartó kínlódás lenne mindannyiunknak a beszokás. Nagyon anyás, rossz alvó, rossz evő születése óta, nagyon nehezen szokik hozzá idegenekhez. A férjem is ellenzi, mert a környezetünkben több olyan kicsi van, aki azóta szinte folyamatosan beteg, mióta bölcsisek. Viszem minél többet társaságba, játszóházba.
Kedves 2-es és 3-as válaszoló!
Köszönöm, hogy megnyugtattatok. Tudom, hogy nincs két egyforma gyerkőc, de ezek szerint néhány hónap múlva kicsit lazul(hat) már a helyzet :-) Addig megpróbálok mindent úgy csinálni, ahogy eddig. Bár biztosan van, amit rosszul, de ez úgyis később fog kiderülni... Csak az idegeim bírják :-)))
Nálunk másfél évig tartott ez a korszak. 2 évesen kezdodott. Most 4 éves, már csitult a helyzet. Csak valahogy túl kell vészelni a helyzetet, mást nem tudtam tenni, csak jol felhuztam magam.
A második lányom most másfél éves, már elore félek az egésztol, hogy kezdhetjuk megint elorol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!