A gyerekek hány éves korukig nem fogadnak szót ha nem akarnak?

más gyeree véletlenül pont akkor és ott a járdán ment.

már egész kicsiként ilyenek, nem a játéka érdekli, hanem a laptop, meg a vezetékek, meg minden amit nem szabad. tuti hogy a szőnyeg mellé ülnek, eszik az állatszőrt is, isznak a pisijükből.., számtalan vicces tanulmány van erről a neten.

szerintem isolás korbanfog kialakulni, ahogy a többi egymásra épülő gátlások is, amik majdan a totál bátortalan felnőttkorba fog vezetni (én pl már nem merek fejest ugrani a vízbe, halálfélelmem volt, amikor beledobtak, de gyerekként...)

A gyerekek hány éves korukig nem fogadnak szót ha nem akarnak?

18 éves koromban se fogadtam szót.

Most, 27 vagyok, most se fogadok szót. (ha felhív anyukám, hogy másnap hideg lesz, vegyek sapkát, vagy egyek rendesen, feküdjek le időben, még most sem fogadom meg)

Teljesen soha nem fog szótfogadni. :)

De ne aggódjátok ezt túl, a gyerekeknél 2-3 éves koruk környékén van egy "kis kamaszkor", amit "dackorszak"-nak hívnak. Ez arról szól, hogy a gyerek ilyenkor jön rá, hogy az emberek különálló személyiségek, különálló akarattal, és próbálgatja, hogy az övé mennyit ér, mennyire tudja érvényesíteni másokkal szemben. Normális jelenség, így fejlődik ki az énje. A szülőnek persze jelezni kell, hogy hol vannak a határok, mert a gyereknek is hasznos ha érzékeli ebben a korszakban: nem mindent ő irányít felfedezett akaratával sem. Ő gyerek, aki alá van rendelve a felnőttnek. (A szó normális értelmében, de alá van.) Ha ezt érzi, akkro érzékenyebb lesz mások problémái iránt is, ha a szülő viszont mindent ráhagy a dackorszakban, akkor egy önző gyereket kap - pontosabban, gyorsabban elf goja vezsíteni a gyerekét is. Mert a kamaszkor a dackorszaknál intenzívebb...

De az általad leírt jelenségek nem pusztán a kezdeti dackorszakra jellemzőek, haneme gyszerűen minden normális másfél éves gyermek izeg-mozog, fedezi fel a világot, amit tiltanak, az különösen érdekli, stb. Mindent elpakolni nem lehet, és szerintem nem is kell, fedezze fel, de ha pl. elront/eltör valamit, akkor egyértelműen jelezni kell, hogy ez rossz dolog volt és haragusztok. Így tanulja meg, hoyg nem mindent lehet csapkodni, nézegetni. Ezt is meg kell tanulnia. HA midnent elraksz, akkor pont azt tanulja meg, hogy amit elér, azzal mind játszhat.

Szóval, ne pánikolj, csak szépen jelöld ki a határokat. Nem kell midnent letörni, mert a gyerek igenis fel akarja fedezni a világot ilyen korban (explorációs ösztön) és keresi a maga szerepét a családban az akarata érvényesítésével is. Inkább próbáljátok együtt felfedezni a dolgokat, együtt játszani, megmutatni neki az új dolgokat, mi mire való és mi az, amit nem szabad, mert káros következménye van. Leginkább ez segít szerintem ilyenkor.

*"elf goja vezsíteni" = el fogja veszíteni.

Bocsi, nem tudom, hogy sikerült. :)