Milyen a kapcsolatod férjeddel gyerekvállalás után?

Tökéletes! Van egy 6 éves, és egy 1,5 éves hyermekünk. Mindent együtt csinálunk, mindenben támogatjuk egymást, fel szavakból megértük egymást, s kitalaljuk egymás gondolatait.

A gyerek előtt buliba jártunk, Discoba, haverokkal ide oda. Most mint család megyünk 4-én kirándúlni, játszóházba, játszó térre, a nagyobbal moziba, bábszínházba. Nem is vágyunk már Discoba, sokkal jobb este 4-én egy agyban fekve mókázni. Nincs segítségünk, kettesben nem járunk el, csak 4-esben, de minden este 1 órát beszélgetünk a férjemmel.

Sosem veszekszünk, tudunk kompromisszumot kötni. Ha én el akarok menni itthon marad a 2 gyerekkel, de ha ő szeretne elmenni, akkor nyugodtan mehet.

Becsülöm a férjem, hogy amit szeretnénk, az meg van, ha megkérem elmosogat, kitereget, kitakarít. Nem találnék jobb embert nála!

Na azért nem mindenkinél rózsás a helyzet, csak lehet az nem meri leírni. Barátnőméknel az első gyerek után megromlott a viszony. Nem értettek egyet a gyerek nevelésben, nem tudták beosztani az otthoni dolgokat, a férj ment volna a telekre, barátokhoz, az asszony inkább otthon takarított volna... A férj sok dolgot feleslegesnek tartott a gyereknek, nem kell anyi ruha, játék....Mindenen össze vesztek!

Jött a második gyerek, na annak a szúletésétől kezdve egyre rosszabb lett, most már csak egymás mellett élnek, mint 2 idegen 1 éve.

Én leszek akkor ezek szerint az egyedüli kívétel:)

Mert a mi házasságunk két gyerek után (2 és 4 évesek) pocsék, én fontologatom a válást egy ideje.

Ezvan.

Az én hibám is, az övé is, és a körülmények is közrejátrszottak, mivel a szüleimnél vagyunk kémnytelenek lakni néhány éve.

Nem változott. Gyerekvállalás előtt egyeztettük az elveket, elvárásokat, így most nincs minek felbukkannia, ami ellentétet okozhatna. Az "ebből nem fogok engedni" típusú dolgokat előre megbeszéltük, ebben konszenzusra jutottunk. Tény, hogy nagyon hasonló az értékrendünk, így nagy lemondásokkal se járt.

Nekem volt lövésem, hogy a nyelvtanulás és a sport top prioritás lesz (sport alatt bármilyen mozgást értek, nem versenysportot, nekem a parkban rohangálás is teljesen megfelel). Ezt a férjem elfogadta.

Ő pedig azt kérte, hogy ne kattanjak meg a gyerektől, ne gyógyuljak rá, stb. Szerencsére ezt sikerült tartani, nem estem bele az "anyuci pici babucija, senki nem foghatja meg rajtam kívül" csapdába.