Meddig tart a kisfiúknál a bútorokra felmászós korszak?
A kisfiam lassan 2 éves lesz, de egyre rosszabb a helyzet. Már csak a csillárra nem mászik föl, kis túlzással persze...
Amúgy rendkívül értelmes, kedves, segítőkész kisfiú, tehát nem egy hisztis, neveletlen gyerekről van szó... Ideig-óráig persze eljátszik a játékaival, illetve segít nekem is sok mindenben. Levegőre is sokat megyünk, tehát próbálom elfárasztani. Mégis időnként rátör valami pókember láz, és mindenhova felmászik (asztal tetején feláll, fotelek karfáján "hőzöng", létra meredekségű magas lépcső tetejére fölszalad, a székeket egymás mellé tolva egyikről a másikra mászik, stb.) Szóval csak annyi, hogy nagyon eleven. A tiltás ideig-óráig hat, de nyilván nem véglegesen. Körülbelül hány éves korig tart ez?
válasza: válasza:Kisfiúknál ugyanaddig tart, mint kislányoknál.
És ez pont addig van, amíg eltűröd.
válasza:hát nem tudom :)) az én fiam 2 és fél éves már 14 hós kora óta tart ez a korszak és nem csökken..Mondjuk ő még nem igazán köthető le üldögélős játékokkal, építkezés, rajzolás stb. ideig óráig köti csak le.
Én hagyom neki bizonyos keretek között és nem ütök a fenekére...nem azért mert ilyen fasza csaj vagyok hanem mert egyrészt olyan veszélyes helyekre nem mászik, másrészt pontosan érzi hol vannak a határai és ez veszélyesebb mutatványba már nem bocsátkozik bele, hanem sír és akkor kiszabadítjuk "szorult" helyzetéből:)
(ugyanis még nem beszél).
Most kerül majd közösségbe ahol rengeteg mászóka, csúszda beltéri játszó mászóvár és stb. van azt gondolom, ott jobban tud majd gyakorolni, mint amit itthon tudok biztosítani neki, főleg mert ha ilyen hideg havas jeges x.ros idő van akkor alig vagyunk kint.
válasza:az utolsó vagyok, azt hogy az asztalon felálljon vagy felmásszon rá, persze nem engedem. De ezt úgy elöztük meg hogy mikor már csak próbálkozott vele, már akkor szóltunk neki (ez olyan 16 hósan volt) és azóta meg se próbálkozik vele.
De más anyuka pl. attól is infarktust kap hogy a fiam a székekre felmászik feláll rajtuk, meg a radiátoron álldogál és néz ki az ablakon, ill. hogy egyedül közlekedik a lépcsőn. (pedig ez sztem normális, márhoyg a lépcsős dolog).
Köszi!
Látom nem mindenki érti, miről van szó... :-). Csak az utolsó két válasz írója érti a helyzetet!
Nem egy fegyelmezetlen, neveletlen, rossz gyerek magatartásáról van szó, amit egy-két fenékre csapással meg kell oldani. Könnyű a gyerek fenekére csapni, és ezt "nevelésnek" nevezni, miközben az alapszituáción semmit nem változtattunk... Természetesen én is megteszem, ha valami olyat csinál, ami miatt tényleg megérdemli. De ez nem az a kategória.
Amint már mondtam, egy értelmes, kedves kissrác, tehát nem az a típus, akit "ütni kell, hogy megértsen valamit" - ahogy egyesek vallják. Ha szólok neki, megérti, szót fogad, de aztán persze jön a következő jó ötlet, hogy hova másszon föl. Természetesen én sem hagyom, hogy az asztal tetején táncoljon, de a mozgásigényét valahogy ki kell elégítenie télen is egy lakás kisebb területén. Akinek nem ilyen mozgékony a gyereke, az persze nem érti. Nem lehet egy nagy mozgásigényű gyereket reggeltől-estig fegyelmezni, korlátozni, "lekötözni".
válasza:Köszi a válaszodat!
Én is hasonlóan gondolom, bizonyos keretek közt kell a mozgást, mászkálást hagyni mindenképpen! Csak neki sokkal több az energiája reggeltől-estig mint nekem, akinek még este 9-kor is azt kell figyelnem, hogy hol akrobatikázik :-).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!