Lassú, szétszórt, nem barátkozik. Ez a véleménye a tanítónőnek. Ti mit tennétek?
A kislányom 6 éves, szeptemberben kezdte az iskolát. Az oviban mindig jókat mondtak róla, szépen rajzol, szépen mondja a verseket, az értékeléseken mindig kiválóan szerepelt. Nem is volt kérdés, hogy mehet iskolába. Kicsit dacos, ha úgy érzi, hogy méltánytalanság érte, akkor felesel, az óvó nénik emiatt nem szerették, ezt tudom. Sajnos úgy indult az év, hogy az óvó nénik egy nagy paksamétát adtak minden gyerekről a tanítónőnek.
Szóval szerintem már eleve adott az előítélet.
Én minden reggel megkérdeztem a tanítónőt, hogy van-e valami a gyerekkel. Semmi, semmi, aranyos, de közben matatott a szekrényben, még rám se nézett.
Erre most kaptunk egy havi értékelőt, miszerint, szétszórt, nem képes a tanórán figyelni, rendetlen, és nincs egy barátja sem.
Őszintén totálisan kiakadtam. A gyerek egyébként nem panaszkodik a suliról, szereti a tanítónőt. A leckéjét minden nap megnézem, mindig kész van, bár nagyon rondán dolgozik, azért már többször is szóltam neki, hogy próbálja szebben rajzolni a formákat.
Most megmondta, hogy azért ilyen rondák a formái, mert mindig ő az utolsó, és próbál sietni. De az oviban eddig nem volt ilyen probléma. 15-en vannak, fele már 7 éves, van aki írni-olvasni már tud. Most én nem értem, hogy tényleg ennyire buta és béna lenne a gyerekem?
Ha csak 15 gyerek van, nem lehet egy kicsit jobban odafigyelni az egyes gyerekekre?
Hozzáteszem, hogy az első szülői értekezleten azt mondta a tanítónő, hogy minden délután sír, hogy mennyire rossz osztályt kapott. Hát, nem tudom a többi szülőnek ez mennyire legyezgeti a hiúságát.
Most próbálom magam türtőztetni, hogy hétfőn be ne rohanjak a tanítónőhöz. Most tényleg így kell egy értékelést megírni? Semmi pozitívumot nem lát a gyerekben? Ezzel én mégis mit kezdjek? Órán lassan dolgozik, és nincsenek barátai. Üljek mellé a tanórán? Vagy mégis mit vár tőlem a tanítónő?
Ja,és balkezes, emiatt már csúfolják, pénteken belelökték egy árokba a szünetben, és jól megrúgodták, tiszta kék-zöld. Ilyenkor hol vannak a tanárok?
Ja, és eddig egy matek felmérőt írtak, az 90 %-os lett. Szóval annyira mégsem hülye azért.
Ti mit tennétek a helyemben? Most leültette a férjem, hogy írogassa a fecskefarkakat, de nem tudom, hogy még hétvégén is ezzel kéne szegénykét nyektetni, nem elég napi 8 órában hétközben?
válasza:Kérdező,most komolyan olvasd már el a kérdésedet,nézd már meg a stílust,és azt ahogy a saját gyerekedről beszélsz mert kapott 3 nem túl komoly negatív értékelést.
Nem mindig a tanár a hibás,persze lehet rá mutogatni,szerintem a kislányod nem iskola érett ennyi.A lassúságon lehet javítani és igen sok gyakorlás kell a játék mellett,az olvasást is kell majd gyakorolni,azt sem fogod gyakoroltatni,mert hát a suli 8 órája elég?
Azt vártad tudom,hogy vállon veregessenek,de hát nem mindenki olyan,hogy egyből szidja a tanárt,mert mondjuk gondolkodik.
Amit a többi gyerek művel az komoly probléma azért én a többi szülővel és a tanárokkal is beszélnék,de az értékelésen így kiakadni nem kéne.Biztosan lát pozitívat,csak Ő arra akart rávilágítani amin javítani kéne.
válasza:Nem értek egyet az utolsó hozzászólóval, az, hogy beparáztál a rossz értékeléstől épp arra vall, hogy foglalkozol a gyerekkel. Ám mivel még nem voltál hasonló helyzetben, nem tudod, mit kéne tenned.
Szerintem az a megoldás, hogy összeírod a gondjaidat, kérdéseidet, és elbeszélgetsz a tanítónővel azokról. Őszintén bevallhatod, hogy megijedtél az értekelő olvasásakor, és nem tudod, mit kéne tenned, hogy segíts a gyerekednek (és a tanítónőnek). Ő pedagógus, nyilván találkozott már hasonló gyerekekkel, és tudja, mi a megoldás. Neked viszont ő az első iskolás gyereked, így nem tudod. Tiszta sor, segítsetek egymásnak. Szerintem egy jóérzésű tanító segteni fog.
Hozzáteszem szerintem szomorú, hogy a tanárok sokszor ennyire nem gondolnak bele a szülők helyzetébe, és ennyire nincsenek tisztában az konfliktuskezeléssel.
Mondhattok bármit, de felháborítónak tartom azt, hogy a tanítónő közölte, sír a rossz osztálya miatt. Persze lehet, hogy csupa ellenséges, nem együttműködő, tuskó szülő van ebben az osztályban (amit erősen kétlek), de akárhogy is van, ez a kijelentés csak rontja a helyzetet, hiszen ettől a szülők begörcsölnek.
Másrészt meg a „rossz” nem egy értelmezhető kategóira. El kéne mondani a szülőknek, hogy mi a gond a gyerekekkel, mert akkor lehet lépni. Ha csak annyit hall a szülő, hogy a gyereke „rossz”, akkor – sarkítva – kétféle reakció várható: vagy otthon jól elveri a gyereket, hogy ne legyen „rossz” a suliban (ez a tanító szempontjából remek megoldás, mert lehet, hogy ettől a gyerek befeszül, és „jó” lesz, viszont remélem, abban egyetértünk, a gyereknek ez nem jó, sőt, a gyerek-szülő kapcsolatnak sem), vagy azt gondolja magában a szülő tanítónőről, hogy „az anyád a rossz”, és előáll a „b***d meg a létrádat nyuszika”-effektus. Egyik sem mutat előre, nem oldja meg a valódi problémákat.
Tessék kommunikálni!
Köszönöm kedves utolsó! Már mi is erre gondoltunk, el is kezdtem összeírni, hogy miket fogunk kérdezni. Mindenképpen a férjem fog bemenni, vevőszolgálaton dolgozik, neki nagyobb tapasztalata van a nehezebb emberek kezelésében.
Elmeséltem az esetet egy barátnőmnek, aki tanárnő, és konkrétan neki is ez volt az első kérdése:
-Pozitív dolgot nem lát a gyerekben? Ha ez is a véleménye, miért így kell tálalni?
Szerinte egész egyszerűen arról van szó, hogy egy délután meg kellett írni az összes értékelést, és összecsapta, túl akart lenni rajta. Nem is gondolkodott a fogalmazásmódon. Talán egyszer az életben elmagyarázhatná neki valaki, hogy kell egy értékelést megírni, utána csak másolnia kéne.
Egyébként azzal igenis tisztában vagyok, hogyha majd elkezdenek olvasni, akkor kell majd vele itthon is gyakorolni. Mint többször leírtam, most is megnézem a leckéjét. Jelenleg még köröket rajzolnak, kampókat, fecskefarkat. Matekórán jórészt színeznek. Nem gondolnám, hogy napi 8 óra iskola után, még otthon ezeket újra végig kéne vele vennem. Akkor mégis mire kapja a tanárnő a fizetését? Mellesleg a gyerekem a szorzótáblákat is ismeri, ezeket sem magától. Érdekelte, megtanítottuk neki, nyilván mert "nem foglalkozunk vele."
Nekem még van munkahelyem, másik gyerekem, sőt főzni, mosni, takarítani is szoktam. Arról nem beszélve, hogy egy 6 éves gyereknek sem kéne napi 12 órát tanulnia. Szóval akkor is az a véleményem, hogy ezeket a dolgokat egyelőre még csinálják az iskolában, és ne az én dolgom legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!