Olyan anyukákat keresek, akik sikeresen vissza szoktatták kiságyukba rosszul alvó gyermeküket! Hogyan csináltátok?

Egy másik, hasonló kérdésre írtam ezt a választ (bocs, h csak másolom, de lusta vagyok újra leírni :) :

Nálunk is hasonló szitu volt. Lányom úgy aludt el, hogy fürdés után babatej, játék a nagyágyon, majd játék közben bealudt, akkor átraktuk az ágyába. Igen ám, de többször ébredt éjjel, egy ideig elég volt, h visszaadtuk a cumit, megsimogattuk, de amikor már 50. alkalommal ébredt fel, közénk vettük. Először csak hajnali 5-kor, mondván mindjárt kel amúgy is...aztán mire kettőt pislogtunk, már ott tartottunk, h egy órát aludt a helyén, és már jött volna át. Plusz, borzasztó volt mindhármunknak, mert egész éjjel forgott, mozgolódott, volt hogy a térdünknél volt a feje, féltem, h ráfekszem, megrúgom, paplan alatt megfullad stb. Szóval már nagyon kényelmetlen volt, ezért elhatároztuk, h beszoktatjuk a kiságyába, h ott is aludjon el és éjszaka se jöjjön közénk. Én nagyon nem akartam az aludj jól gyermekemet használni, nem bírtam máskor se, h ő benn sír egyedül én meg kinn hallgatom, ezért kompromisszumos megoldás született. Fürdés után megitta a babatejét, kicsit játszott, amikor álmosodni kezdett, betettük a hálózsákba, irány az ágya. Betettem és elkezdtem énekelni - ő meg kétségbeesetten zokogni, nyújtózkodott kifelé, próbált volna kimászni, egyszóval szörnyű volt, én is majdnem végig bőgtem vele együtt. Végül elfáradt és sírás közben hüppögve úgy aludt el, hogy az arcát kidugta a rácson az enyémhez. 35 percig tartott a tortúra. Éjjel egyszer ébredt, férjem 20 percig volt nála - nem sírt végig, csak az elején. Teljesen kivoltam (ő persze nem emlékezett, másnap is bújt, vigyorgott). Következő éjjel: hálózsákba be, ágy, betettem, és most figyelj! 1-2 perc sírdogálás után hasra vágta magát, odahúzta a plüssét és a pólómat és bealudt. Én megint énekeltem, kicsit tovább is, h tuti aludjon, összesen 10 perc! volt, és egész éjjel nem ébredt fel, 11 és fél óra alvás után felébredt és még játszott, mielőtt szólt volna. Azt követő este már egy kicsi nyöszörgés sem volt, letettem, énekeltem, ő pakolt egy kicsit, helyezkedett és aludt. Éjjel többször kelt, de nem vettük ki, ott voltunk mellette, kis sírás után visszaaludt. Másnap pedig már be se mentünk amikor megébredt, először 3-4 percig sírt egy kicsit, másodjára pedig csak fél percet és aludt tovább. Kb egy hónapja kezdtük, azóta általában végigalussza az éjszakát, egy-két éjjel ébred csak fel, de vissza is alszik magától. Már csak azt bánjuk egy kicsit, hogy nem kezdtük korábban :)))

Most 15 hónapos, 13,5 hónapos korában kezdtük el a fenn leírtakat. Eddig működik :)

Még egy gondolat: vszínű az a siker egyik titka, hogy éjjel, amikor felébred, ugyanott van, ahol elaludt, így nem riad fel nagyon, hogy "hova kerültem?".

Szia!

Már amikor kiírtad a kérdést, akartam válaszolni, de inkább vártam vele, hiszen folyamatban volt még a dolog.

Mi úgy jártunk, hogy amikor megszületett a tesó, aki velünk került egy szobába, akkor a 18 hónaposom ki-be járt a szobájából éjszaka, átjött hozzánk, mondanom se kell, hol keresztbe, hol ránkfeküdt, baromi nehéz úgy szoptatni a kicsit, hogy a füledben van egy gyerekláb :) Volt, hogy egy éjjel négyszer vittem vissza a szobájába. Születésétől fogva úgy aludt el, hogy a mi ágyunkban, amikor már aludt, akkor vittük át. Ez egyébként a tesó születéséig nem volt probléma, simán végigaludta az éjszakát a saját ágyában, bár a terhesség vége felé, már többször megébredt éjjel és akkor jött a mi ágyunkba. De úgy látszik, hogy zavarta az, hogy a tesó velünk van, ő pedig nem.

Szóval majdnem három hónapig bírtuk. Aztán egy nagyon-nagyon kialvatlan éjszaka után fogtuk a tesót és átköltöztettük az ő szobájába. A vicc egyébként az volt, hogy a kicsi már bőven átaludta az éjszakát, ha éjjel fel is kelt, akkor az a nagy bömbölésének, járkálásnak volt köszönhető.

Az esti szeánszot pedig úgy módosítottuk, hogy az esti kakaó a mi ágyunkban, apa mesél. Mese után jóéjszakát puszi, a gyerek meg én átmegyünk a szobájukba (apa marad büfiztetni a kicsit), összegömbölyödünk, énekelek egyet. Nagyjából két hete csináljuk ezt, első éjszaka 10 perc alatt elaludt, második éjszaka egy órát ordított, vissza akart menni a mi szobánkba. Azóta minden este max. 5 perc, alszik, mint a bunda. Talán egyszer volt, hogy átjött, akkor átöleltem, hozzámbújt, én pedig egyből visszavittem a szobájába és egy picit simogattam a hátát, egyből visszaaludt, pedig ezt előtte meg se lehetett játszani, már a visszavitel közben ordított.

Szóval, lehet, hogy este sec-perc elalszik a ti manótok, de valószínűleg az zavarja éjszaka, hogy a te karodban aludt el, és a saját ágyában (a te karod nélkül) ébred fel. Én megpróbálnám, hogy ne a fotelban ülve aludjon el, hanem a saját ágyában, de, hogy érezze az illatod, a te kispárna huzatodon.

Nem tudom rácsos kiságya van-e még vagy már kicsit komolyabb, a rácsossal baromi nehéz volt nekünk. Nagy pocakkal én nem tudtam behajolni, ezért mi vettünk egy rendes ágyat neki, leesésgátlóval a kicsinek úgyis kellett a kiságy.

Még valami: ez idáig nem volt olyan tárgya, játéka, amivel szívesen aludt volna. Most már van, egy baba. Megbeszéltem vele, hogy a baba egész éjjel vigyáz rá, ha valami baj van, anya egyből ott van, hallom én őt a másik szobából is, stb. Ugyan a mi gyerekünk még nem beszél, de én fontosnak tartom, hogy komolyan megbeszéljem vele, hogy mi miért van. És természetesen a dicséret sem maradhat el, már egy kis javulás esetén sem.

A lényege a dolognak az, hogy ha valamit kitalálsz, legalább 3-5 este következetesen csináld, ennyi idő minimum kell, hogy tudatosuljon, hogy megváltoztak a szokások. Ha egy hét után sem sikerül, akkor érdemes mást kipróbálni, de addig nagyon-nagyon következetesnek kell lenned. Nálunk majdhogynem percre pontosan történnek a dolgok, vagyis nem úgy, hogy egyik nap 10 perc mese, másik nap 30, mert úgy nem fog működni.

Sok sikert! Írd majd meg, hogy mi lett.