Hogyan kezeljem a 2 éves kislányom dackorszakát? Bővebben lent.

lehet az enyém nem lesz sok segítség...de, annyit olvastam erről, hogy a kicsi gyerekkel nagyon röviden kell beszélni, mert pl ha valaki elkezdi magyarázni, hogy a konnektorba azért nem nyúlunk, mert 220 v van benne és az emberen vezeti az áramot és áthaladva minket kinyír, vagy akármi, bla bla, ebből egy kicsi csaki és kizárólag annyit ért, hogy ha odanyúlok, anya hosszasan magyaráz.

tehát fontos a nagyon rövid, tömör és határozott kifejezés(de mivel eszelős az ordítás, gondolom a szigorú hanglejtéssel nincs gond :) csak annyi lenne a lényeg, hogy nevetve, meg cukin, soha nem szabad fegyelmezni, mert a gyereket az is csak összezavarná)

valamint azt vettem észre a közvetett, késleltetett hatásnak sem sok a haszna, pl egy kisfiút nem vittek le játszani, mert nem csinálta meg a leckét, nem látnak még összefüggést, mármint ésszel érti a dolgot, de nem érzi át, hogy veszített ez miatt, szóval legközelebb sem csinálta a leckét (ott meg ezzel van mindig probléma)de ott ezt úgy oldják meg, hogy minden nap(fárazstó munka után!)leülnek vele szájbarágósan és feladatról feladatra végigvezetik a gyereket

talán ezt lehetne megpróbálni, hogy vele együtt elpakolni építőkockáról kockára, jó ha van egy nagy doboz amibe mehet az egész és játszhattok akár kosarast is, de baba mellett ehhez idő, meg türelem...de szóval lehet egy idő múlva, HA sikerül már rendszert alkotni ebből, magától is megcsinálja.

a pelenkázós szitunál lehet hiányzik neki anya-apa, érzi, ha bepelenkáztad, tuti akkor már nem is maradnál ott vele-ez meg esti kis törődéssel megoldható (ismerősék pl fürdés után még hagyják meztelenül bukfencezni nagyokat nevetnek vele, játszanak, utána pizsi, ágybamenetel, esti cumisüveg, villany le.

*mármint a pelenkázásnál húzná az időt, hogy maradj még vele, ezért nem hagyja magát, mert ha kész, tuti lelépsz

szóval többet igényel egygyerek, nem csak a szükségletei ellátását

*még annyit, hogy lehet kicsit szeretethinyos, azért se pakol el, mert amíg veszekedsz vele, de addig is legalább vele foglalkozol

megoldás lehet még apára bízni valamit pelenkázást, játékot, vagy a pakolást, nemtudom egy apa mennyiben tud anyát helyettesíteni, hogy az a gyerek lelkének elég legyen, mert elvégre szerintem anya van az első helyen

"de gyakorlatilag mindenért meg kell harcolni vele."

mert ez egy ilyen korszak még azoknál is akik egykék.Neki meg most van egy 2 hónapos tesója,még neki is ez nagy"teher",új dolog!

Esetleg ő joggal gondolhatja azt a kistesónak miért nem kell elpakolni a játékokat???Nmetudhatjuk az ő kis fejükben mi zajlik!

Én egyet tudtam:amikor megszületett a 2,5 éves fiamnak az öccse semmit nem erőltettem neki!Persze mindíg próbáltam játékosan írányítani ha célba értem örültem,ha nem sikerült akkor nagy ívben lecartam.Nem görcsöltem rajta,nem ez tette ki a minden napjaimat!

..és láss csodát most 4 éves és gyönyörűen öltözik magától(nekünk az önálló öltözéssel voltak gondok),szépen elpakol maga után,egyedül fogat mos stb!Erre meg kell érniük,de semiképpen sem akkor mikor ott van egy pici!

ja és kérlek ne gondold azt hogy ő rossz kislány,de semmiképp ne hangoztasd neki!

A legnagyobb önbizalom romboló ha egy gyereknek folyamatosan azt szajkózzák:"rossz vagy!"

Egy idő után el is hiszi az illető önmagáról!

Ha nagyon gáz a szitu azt mond neki rossz az amit csinálsz!