Azt mondják itt, hogy az első babával nincs idő semmire, majd ugyanezek az anyák azt mondják, hogy a 2. babával viszont már megtudnak oldani mindent. Mit nem tudnak az 1-nél és mit a 2-nál megoldani?

Ahogy az első írja. Az első gyermeknél még sok a bizonytalanság, a tanácstalanság, hogyan is csináljam. A másodiknál már rutinosabb az ember, nyugodtabb is, és megtanul szervezni, időt beosztani. :)

Második vagyok, én nem tudtam felkészülni, hiába olvasgattam a terhesség alatt mindenfélét, a gyakorlatban úgysem pont úgy lesz. Sehol nem írták le, mennyire ijedsz meg, ha lázas, hasmenéses lesz a gyerek, vagy félrenyel, vagy ha nem játszik egyedül egy percet sem, te meg nem tudsz e miatt házimunkát végezni (szerencsére nálunk ez nem volt így) stb, stb. De pont ez a szép az egészben :).

Szerintem meg inkább a szükség törvény bont esett. Amikor napi 24-ben két gyerekre kell figyelned akkor lesz rá időd mert muszáj. Amikor egy gyereked van elszöszmötölsz vele mert megteheted.

Nem tudom,nálam az első 3 hónap kivételével amikor tulajdonképpen szedtem össze magam,mert depressziótól kezdve minden volt,nem volt probléma beosztani az időmet,mindenre volt és van időm holott tanultam a baba mellett,később dolgoztam és tanultam.Nagyon sok szabadidőm van és volt,pedig elég eleven a fiam,bár azt is hozzá kell tenni párommal közösen neveljük a gyereket a házimunka is be van osztva.Az is lehet magyarázat,hogy túl sok ideje van,viszont a másodiknál nincs lustálkodás mert ott már két gyerek van,kényszerhelyzetben az ember összeszedi magát nagyon hamar.

Ugy latom,en leszek a kakukktojas. Az elsonel minden olyan flottul ment,minden jott osztonosen,mindent meg tudtam csinalni,rend volt,kaja volt,tiszta ruha volt,mindig mentunk valahova,mindent meg tudtam szervezni,csipobol jott a neveles,olyan egyertelmu volt minden.Es senki,de senki nem segitett,az elso perctol egyedul voltam,a ferjem is csak 2 napig volt itthon,mamak lesz@rtak,de nem is hianyoltam senkit. DE...jott a 2. Gyerek,es felfordult a vilag. Nem volt idom a nagyra,nem tudtam a kicsit hogy kezeljem,2 honaposan kezdett szopni,addig csak fejtem,kinlodtam,mert azt mondtak nem fogok tudni szoptatni(2 honap utan besokalltam es bimbovedo nelkul mellre tettem a gyereket...9 honapig szopott!!!).Szoval azota nem vagyok onmagam,neha tehetetlen vagyok a nevelest illetoen,mintha eltuntek volna az osztonok. Vacak egy erzes amugy. A 2.-al tobbet is aggodtam,jol eszik e,eleget iszik e,mit adjak hozzataplalasnal,tiszta szerencsetlen voltam,mint aki eloszor csinalja. Szoval nekem nehezebb volt 2re atallni,mint belerazodni uj anyukakent az elsobe. Hat,ciki,de ez van,vagyis van ilyen is. Mar 3 eves a kicsi,nem tufok olyan kovetkezetes lenni,mint a naggyal voltam es amit nagyon jol is csinaltam. Ketten vannak,ketfele kell figyelni,masok,es mashogy is kell nevelni. Es sajnos a kicsivel neha meg mindig tanacstalan vagyok.