Nincs türelmem a nagyobbik gyerekemhez, van/volt valaki hasonló helyzetben? Mit tettetek?
A helyzet a következő: 1 hónapja született meg a második lányunk. Nem éppen rózsás a helyzet vele sem, mert egész nap csak cicin lógna, a nappali alvása sem "tökéletes", de az éjszakai meg kész rémálom. Emiatt iszonyat fáradt vagyok hetek, óta emiatt, bár már a terhesség utolsó heteiben sem aludtam túl jól és sokat, de most még rosszabb és kevesebb. Ezt sajnos a nagyobbik lányom sínyli meg, aki 2,5 éves. Mire lerendezem a kicsit, rendszerint már nincs energiám vele leülni és foglalkozni. A fáradtságtól ingerlékenyebb, türelmetlenebb vagyok, amit érez is. Hamarabb, kisebb dolgok miatt is kiabálok vele, mindenért leszidom. Nagyon rossz érzés ez nekem és tudom, hogy nem így kéne lennie, de egyszerűen nem tudok rajta változtatni. Rövid ideig tudok nyugodt maradni. Félek, hogy annyira megmarad ez benne, hogy vagy a tesót fogja megutálni vagy önértékelési zavarokkal fog küzdeni, hiszen mindig csak a negatívumot kapja tőlem. Sajnos.
Mit tegyek, hogyan tudnék változtatni magamon??? Segítségem sajnos nincs, férjem, minden nap estig dolgozik vidéken, anyukám is dolgozik, sőt még testvéreim is. De hiába is bíznám valakire akár csak a nagyot, mióta megszültem, annyira anyás, hogy a wc-re alig tudok elmenni tőle.
Olyanok írjanak, akik hasonló cipőben jártak és megtalálták az arany középutat. Okoskodók kíméljenek (bocsánat).
válasza:Én már a terhességem elején is ingerült voltam, az akkor 1.5 éves fiammal, mert 2 hónapig szinte állandóan rosszul voltam. Ugyanilyen gondolataim voltak, mint most neked. Szégyellem magam, és próbáltam kompenzálni. A szülő nem tökéletes, és ezta gyerekek is értik, felfogják. Most már elmúlt 1 éves a pici, és szintén kevés alvás miatt sokszor vagyok türelmetlen, de ha igazságtalan vagyok a naggyal, akkor bocsánatot kérek tőle. Ennek nagyon örül, és szerintem érti, hogy nem ellene szól a türelmetlenségem.
A lényeg a lényeg: próbálkozom, hogy türelmesebb legyek, megbeszélem vele a dolgokat, és biztosítom róla, hogy szeretem.
Kitartást!
válasza:Átérzem a helyzetedet. Én is jártam hasonló cipőben...
Nekem sem volt segítségem...bár sokszor a megértés többet segít bárminél. Az én férjem megértett és végül egy ágyba kerültem a gyerekekkel. Ez sok szempontból jó volt, mert egyrészt a kicsihez nem kellett felkelnem (szoptattam), a nagy pedig nem érezte magát kizárva, mert ő is velem aludt. Nappal pedig igyekeztem mindent a nagyobbikkal csinálni. Még a szoptatást is: míg a pici szopizott a nagyobbik is odabujt hozzám egy mesés könyvvel (addig sem volt ideje butaságokat csinálni). Nagyon sokszor elmondtam a nagyobbiknak, hogy ő a szívem csücske, ő marad nekem mindig az elsőszülött gyerekem. Ettől fontosnak érezhette magát.
Te is mondtad, hogy fáradt vagy, ezen kell valahogy javítani. Tudom, hogy nem könnyű. Nekem is 2 gyerekem van és amikor a pici megszületett július volt - az őszi eltevések időszaka. Egyedül voltam velük, fáradt voltam, elkeseredett és úgy éreztem kudarcot vallok. Ma már a pici 2,5 éves és megtaláltuk az összhangot. (Mellesleg a nagyobbik folyamatosan, még most is, több figyelmet igényel, mint azelőtt mikor még nem volt kistesó)
válasza:Nálunk ez most jött elő,pedig a lányom már lassan 4,5 éves a fiam meg 2,5 éves.
Iszonyat türelmetlen vagyok a lányommal és én is hamar kiborulok,ami a kiabáláshoz vezet. Nagyon benne van a dackorszakban,amit nehezen viselek. Nekem egy kivizsgálásra lenne szükségem,mert nem mondhatom,hogy azért vagyok ilyen,mert nem alszom. Szerencsémre a gyerekek 98%-ban mindig végig aludták az éjszakákat.
Viszont külön-külön a gyerekekkel egész jó :)
Első: én is szoktam bocsánatot kérni tőle, megölelgetem, elmondom neki, hogy én ugyanúgy szeretem, ő marad nekem az első kis hercegnőm. Csak sajnos az utóbbi pár napban a napom másból sem állna ki, csak bocsánat kérésből. :(
Második: a mesét én is bevetettem, sőt, kérni szoktam, segítsen a tesó körül, hogy hasznosnak érezze magát. Ha mégis be tudok vonulni vele a szobájába játszani, akkor meg 5 perc után ott hagy. Nehéz így.
Valamelyest megnyugtat, hogy nem én vagyok az egyetlen evvel a problémával.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!