Ikresek, hogyan éltétek túl a dackorszakot? Mesélnétek konkrét helyzeteket és bevált megoldásokat?

Én már megbolondultam! :)

2,5 éves ikreim vannak és benne vagyunk a dackorszak közepében! Az én tapasztalatom az, hogy rajtam múlik minden. Hogy milyen idegállapotban vagyok épp akkor?! Mert ha nyugisabb vagyok akkor nem érdekel különösképpen, ha összekapnak, vagy dobálóznak (persze csak ha nem veszélyes amit csinálnak). De ha máreleve én is idegbeteg vagyok, akkor minden apróságra ugrok, veszekedek velük, rájuk kiabálok. Ami túl ngy hatással nincs rájuk. :( Mi nem alkalmazunk testi fenyítést és egyébb "bünti" dolgokat. De az biztos hogy a tiltás a legnagyobb butaság, mert azt csakazért is csinálják.

Szóval túl sok okosságot nem tudok neked tanácsolni, amennyira csak tudsz próbálj uralkodni az indulataidon akkor hamarabb végetér a műsor!

Akkor beszállok én is :)

Majdnem 3 éves lányaim vannak. Kb. 1,5 évesen kezdődött a dackorszak, és korántsincs vége, sőt! Nálunk szerencsére nincs domináns, bár "elvevős" van. Nálunk is kb. két percenként van az "elvetteeee!" c. műsor. Én egy picit hagyom, de ha nem higgadnak, megfenyegetem őket, hogy "anyáé lesz". Akkor általában enged az egyik - persze mindig ugyanaz. De volt már, hogy el is vettem.

Nagyon bíztatót nem tudok mondani. Az ikrek kapcsolata szerintem olyan csodálatos, hogy őket kevésbé érdekli anya szava, rosszallása - nekik sokszor fontosabb, amit a tesó mond. Én még nem dacoló, nyugigumi ikereket nem láttam.

Figyi, a lányaim tegnap egy könyvet nézegetve azon vesztek össze, hogy majd melyikük viszi be az úszógumit a vízbe, amit a képen láttak. Na...? :)

Leszámítva a fizikai részét (nem alvás, állandó etetések, stb.) állítom, hogy ilyen nehéz még sosem volt velük. Bölcsisek, de ez sem segített: itthon eresztik ki a gőzt.

Egyetértek az előttem szólóval: nekem is változik a tűréshatárom, pl. hormonális alapon. Valamikor angyali türelemmel vagyok, máskor meg elszáll az agyam az első szóra.

Mindig változnak a "mérföldkövek", de nekem nemrég valaki hat évet mondott - hogy akkor már könnyebb lesz. Szóval: kitartás!