Veletek is előfordul, hogy elszakad a cérna?

sajnos egyre sűrűbben. immár 4 éve vagyok itthon. megpróbálok sokkal többet kint lenni a gyerekekkel a friss levegőn, mert utána kezelhetőbbek. ha meg kivagyok (nem ordítozok) sokat sírok, láthatóan idegesebb vagyok. elmondom, mi a bajom. a férjem tudja milyen rossz nekem h mindig a gyerekek körül forog minden, meg a ház körüli dolgok, mondta is, ő nem bírná, de kitartás, már csak 1 év. no igen, ha be nem hülyülök addig- mondom én. ezen jót röhögünk. már az is, h elmondom vkinek mi a bajom, az is könnyít a dolgomon.

Ó igeeeen!! Természetes dolog, hogy néha kiadjuk a fáradt gőzt. Megoldás: elmenni kicsit gyerek nélkül, ha megoldható. Bölcsis a kislányom, most beteg, itthon vagyok vele, és most tudom igazán értékelni a vele töltött időt. Figyeljétek meg, mikor nem lesztek egész nap együtt, hogy fog hiányozni a kis hangja, a nevetése, a jövés-menése...

Igen, előfordul. 9 éve vagyok itthon a gyerekekkel, mindössze fél évet dolgoztam az elmúlt években. Én is úgy vagyok vele, hogy minden elmúlik egyszer, lejár a GYES, és már nem hozható vissza ez a pár csodás év. Ennél jobb dolgom soha nem lesz, azt hiszem. Hiszen egészséges minden gyerekem, és inkább legyenek rosszak, mint betegek. De hiába gondolom így, nem tudom mindig betartani, hogy türelmes legyek. Az tény, hogy ha nagy a harmónia a férjemmel, akkor a gyerekekkel is sokkal több a türelmem. Próbálj néha kiszabadulni, barátnővel találkozni. Nekem is ritka az ilyen, de havonta, 2 havonta talán megoldható.