Volt, hogy mikor indultatok el, a gyerek megmakacsolta magát, és sehogy nem akart öltözni, és nem tudtatok időben a munkahelyre érni?

Nálunk is vannak ilyen reggelek, amikor cikin visszhangzik tőlünk a lépcsőház - máskor meg mint egy kisangyal indul el boldogan, pedig ugyanúgy csinálunk mindent. Mondjuk mi mindig hagyunk egy 10-20 perc pluszt, hogy elkésés ne legyen belőle.

Nálunk is vannak durva napok, csak az a szerencse, hogy mi még nem megyünk időre, csak ritkán. Nekem most az jön be, hogy ha nem akar öltözni a 3 éves fiam, akkor azt mondom neki, csak a kicsit viszem, maradjon itthon. Mire a kicsit felöltöztetem és berakom a kocsiba, már szinte könyörög, hogy ő is jöhet, ugye? Tudom, hogy ez sem a legjobb megoldás, de valahogy muszáj motiválni. Ha itthon van az apukája, versenyezni szoktunk, ők ketten, és mi a kicsivel, hogy ki az első. Van néha ilyen napjuk, nekem 1 hete a védőnőnél csinált akkora jelenetet, hogy azt hittem, elsüllyedek szégyenemben. Nem engedte, hogy megmérje, nem válaszolt semmire, majd miután nem kapott matricát, hazáig üvöltött. De szó szerint. Úgy kifáradtam, meg ő is, de rájöttem, hogy nagyon fáradt volt, és az volt az oka, mert alapvetően nem szokott ennyire balhézni.

Második vagyok, nekem is szokott lelkiismeret furdalásom lenni, ha kiabálok vele. De érthető is, hiszen emberek vagyunk, nem gépek, mi is kifáradunk, ők meg a dackorszakban hihetetlen türelmet igényelnének. Valljuk be őszintén, előfordul ilyesmi... Engem utána nagyon bánt, és mindig végiggondolom, hogy tudnék változtatni rajta, megpróbálok még több türelmet magamra erőltetni. Még mindig jobb, mintha ráütne az ember. A kicsit nagyobbammal meg szoktam beszélni utána, hogy ne haragudj, amiért kiabáltam, fáradt voltam, stb... de ezt ne csináld többé, mert... úgy látom, ők is tanulnak belőle. Tudom, hogy nem okos dolog, de levezetjük a feszültséget ezzel.

Szerintem semmi okod magadat hibáztatni, talán azért hogy a gumicukorral sem kellene zsarolni. 3,5 évesen azért már tudnia kellene, hogy ebben nincs vita és mennie kell. Persze tudom mindenkinek vannak ilyen napjai de szerintem túlzás amit csinálsz.

Igen a cukorra, mert így érzi,hogy kijátszhat.

szerintem nincs azzal a gumicukorral semmi baj mármint persze nem a legjobb de valljuk be minden szülőnek van valami "zsarolós praktika" a tarsolyába ami nem épp a legjobb de hatásos a gázos helyzetben!