Mennyi idős korig tekinthető természetesnek, ha egy kisgyermek szinte kizárólag csak az édesanyjához ragaszkodik?
2,5 éves múlt a kisfiunk. Pici csecsemőként egyedül nálam nem nyugodott meg, Apukája hasán nagyokat aludt, a testvére karjában is csendesen nézelődött, de ha az én kezemben volt, legtöbbször csak sírt, hiába ringattam, énekeltem neki, bármi...
1 éves kora után kezdett fordulni a kocka, ma már ott tartunk, hogy elzavar mindenkit maga mellől, pl. amikor felébred, mert "anyát akarom!". Ha a konyhában főzök, és a nővére vigyáz rá a szobában, sírva keres, velem akar lenni folyton. Ordít a mosdó ajtaja előtt, jönni akar velem még a wc-re is, mintha valami megkésett szeparációs szorongás uralkodott volna el rajta. Csak úgy alszik el, ha hozzám bújik, pedig korábban Apával is elaludt. Pedig 5 hónap múlva ovik kezdés...
Nagyon szeretem őt, de nem tudom, problémával állok-e szemben, vagy ez természetes reakció még ennyi idősen? Illetve ha gond, akkor hogyan lehet orvosolni vajon? Szeretgessem, mindig vele legyek, vagy próbáljam finoman "leválasztani" magamról?
Ez szerintem kb. 1 éve folyamatos, illetve hol erősebben, hol kevésbé erősen jelentkezik nála a dolog. Van egy nem elhanyagolható részlet: ő koraszülött volt, és 3 hónapot töltött kórházban, mielőtt haza hozhattuk. Vagyis 3 hónaposan került haza...a sokat emlegetett "korai kötődés" tehát nála később kezdett kialakulni. Ráadásul mivel súlyosan apnoés volt, amikor haza hoztuk, inkább rettegést, és idegbajt érezhetett rajtam az első hónapokban, mint békességet, türelmet, szeretetet...Idő kellett, hogy én is megnyugodjak, hogy most már életben marad, minden rendben, szerethetem, nem fogom elveszíteni... :(((
Sajnos nagyszülő nincsen, aki vigyázhatna rá, most azzal próbálkozunk, hogy a nővére és a barátnője vannak vele délutánonként, nagyokat sétálnak, játszanak, olyankor nem is keres engem. :) Őszintén szólva CSAK akkor van gond, ha tudja, hogy itt vagyok, illetve ha lát engem. Amikor pl. hivatalos ügyben elmentem itthonról néhány órára, és Apa vigyázott rá, még csak nem is keresett!! De amint beléptem az ajtón, rohant hozzám: "édes kicsi anyuci!", és közölte az apjával, hogy "te menjél dolgozni"" :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!