5 éves kisfiam még mindig nagyon sokszor felébred, és fél. Sírdogál. Valami megoldás erre?

rendezzétek át a szobáját együtt,vele együtt, közösen. mondja meg,hová akarja tenni az ágyát, hol legyen a szekrény ,a polc meg a többi. ha a szoba közepére rendeli az ágyát, akkor legyen ott. közben kérdezd meg, hogy éjszaka,mikor felébred, mit lát, mire gondol, mi az, ami neki aggodalmat okoz. Én direkt nem használom direkte a félsz szót, nem teszem mondatba, mert azt vettem észre,hogy szinte magam adom a szájába a mondandót. Tehát ha így kérdezem,hogy mitől félsz ? szörnyeket látsz,vagy mitől? akkor másnap már rögtön mondja ,hogy szörnyek vannak a szobában és fél! Sosem kérdeztem,hogy pl félsz a sötétben? mert akkor tuti hallanám vissza , hogy jajj de féltem a sötétben egyedül. Nem tudom,érthető e,amit írok, de nem fogalmazok meg semmit direkt, ami ezzel kapcsolatos. Teljes sötétben, egyedül alszik 5 éves fiam, estétől reggelig, nyugodtan, ahogy mindig is aludt.

Szóval, ha ez változna, én átrendezném vele a szobáját, ahogy ő szeretné és közben csak pozitivan beszélnék az éjszakáról, hogy akkor alszik a testünk és a fejünk, kipihenjük magunkat,hogy másnap erősen keljünk és vidámak legyünk meg pihentek, beszélnék a csillagokról, az égen nyugvó bolygókról, egy kis mesébe szőve, hogy az éjszaka csak nyugalmat , csendet és pihentető gondolatokat ébresszen benne, semmi mást.