Milyen praktika vált be, ami megszeretteti a kistestvért a nagytestvérrel? Pont két év van közöttük, és kezdődik a veszekedés. Mi a célravezető szülői magatartás?

Mi a legelejétől annyit mondtunk neki, hogy lesz egy testvére. Nem KELL foglalkozni vele, nem kell szeretni, nem kell hozzászólni sem, mindez az ő döntése, DE: nem bánthatja. Ennyi volt a kikötés, akkor alig múlt 1,5 éves, megértette.

Két év korkülönbség van köztük, már így hoztuk haza a kicsit, és imádják egymást egyelőre. :) Most 5 hónapos és 2 éb 5 hónapos, nagy a szerelem. Dajkálja, gyömöszöli, mindent odahord neki, első kérdése mindig a "baba". De szerintem ez mázli kérdése volt: ő ilyen alkat, hogy szereti a kicsiket.

Szerintem nem kell odaadnia a játékait, semmit, simán ne bántsa, és ő se vegye el a kicsiét engedély nélkül. A többi meg majd alakul köztük, ez már rajtuk áll.

Minket öcsémmel otthon folyton treníroztak, hogy szeresük egymást, közös játék, stb, utáltuk. Azóta, mióta megtehetjük, gyakorlatilag nem beszélünk, mert semmi közös téma nincs. Ezt az erős kényszerítést véletlenül sem akartam az enyémeknél, ezért aztán ennyire minimálisak az elvárásaim.

Pont két év van a nagyobbjaim között, talán azért alakultak jól a dolgok, mert nagyon jól felkészítettük a nagyot a testvér érkezésére. Várta nagyon és örült neki.

A középső és a kicsi között 22 hónap van, ott sincs probléma semmi.

A két nagyobb mostanában (már 5 és 3 évesek lesznek hamarosan) kezdett harcolni egymással, eddig nem volt gond. Vitáznak, olykor még oda is csapnak egymásnak, viszont ha valaki mással van valamelyiküknek konfliktusa, a tesó máris, gondolkodás nélkül mellé áll. Remek véd- és dacszövetséget alkotnak. :-)

Szerintem nem kell feltétlenül odaadnia a játékait a kicsinek, ha megtehetitek, csináljatok egy helyet (ha nincs külön szobájuk), ahová csak a nagy mehet és a legféltettebb játékait odaviheti, ugyanígy legyen a kicsinek is ilyen privát szféra, ami csak az övé. Majd szép lassan összeszoknak.

Az enyéim között is 22 hónap van, a nagy fiú a kicsi lány.

Nálunk az a szabály, hogy ha valamit el akar venni a kicsitől, adjon helyette másikat. Ha az nem kell huginak, akkor meg kell várnia amíg már nem érdekli. Megbeszéltük, hogy a hugi úgyis gyorsan "végez" mindennel, őt még nem foglalják le sokáig a dolgok.

Amúgy nálunk sem "kell" szeretnie, mégis imádja.

Megütnie nem szabad, egyrészt mert kisebb, másrészt mert lány, harmadrészt meg azért mert a testvére. Mondván, én sem szoktam a tesómmal verekedni.

Aztán, hogy ez így jó lesz-e, csak az idő mondja meg. :)