Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mennyire viselt meg, amikor...

Mennyire viselt meg, amikor gyermeked mellől vissza kellett menned dolgozni?

Figyelt kérdés

Én majdnem 2 év 2 hónapot voltam itthon a kislányommal. Egész terhesség alatt itthon voltam, mert megszűnt a munkahelyem, tehát kerek 3 évet töltöttem itthon. Voltak nehéz időszakok, de annyira jó volt!!!

Találtam új munkahelyet, mindig is tudtam, hogy így kell lennie, kell a pénz, nem tehetem meg, hogy a 3. évében itthon legyek, a GYES kevés. De annyira rosszul esik, nagyon megvisel :( A napi kb 12 óra, amit vele töltöttem, kb 2,5 óra lett belőle. Ez olyan kevés! Minden nap 8-17 dolgozok, szombaton meg 8-12. Mire hazaérek, aludnia kell. Így csak a szombat délután meg a vasárnap van, amit együtt lehetünk. De az nagyon hamar elszalad, holnap máris hétfő, kezdődik minden elölről. Főzést sem tudom hogyan oldjam meg, hisz este vele akarok lenni, nem pedig a konyhában. Meg lehet ezt szokni? Nekem sosem volt ilyen munkaidőm. Régen egész nap dolgoztam, így mindig a szabadnapomon egész nap itthon voltam. Így meg semmit nem lehet elintézni sem, mert minden akkor van nyitva amikor én is dolgozok. Őt ráadásul nem vették fel bölcsibe, majd csak aug. végétől mehet. Tudom, hogy jó helye van anyukámnál, de mégis rosszul esik, hogy nem velem van egész nap. Mikor lesz ez jobb?


2013. máj. 12. 21:16
 1/6 anonim ***** válasza:
16%

Ez csak a mai nőknél probléma.

Én 3 hónap után mentem vissza dolgozni, mert csak annyi volt a szülési szabadság.

De ez nem okozott nekem problémát, mert egyik gyerekemet sem "kötöttem" magamhoz.

De akkor is tudtam velük foglalkozni, ha főztem vagy más házimunkát végeztem. Csak szervezés kérdése az egész.

Ha 17-ig dolgozol, akkor lefekvésig még sok időtök van az együttlétre.

2013. máj. 12. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
én 2 és fél hónapos korában mentem vissza, így más a helyzetem, de megértelek. Szerencsére heti 22 órát dolgozok, sok szünettel (pedagógus vagyok), de még így is nehéz. Minden vasárnap este megszakad a szívem, főleg most, hogy már ilyen nagy lány (majdnem 3 éves)és elég sok magán órát is bevállalok. A következő hétből pl. 3 nap én is csak este hat után látom. Egyet tehetsz, arra gondolsz, hogy közös érdek, hogy legyen pénze a családnak, hisz mit érne az együtt töltött idő, ha közben azon idegeskednél, hogy miből jöttök ki hónap végéig. A főzésre pedig javaslom, hogy ha tudsz, fizess be valahova vagy ha ez nem megy, főzz több napra előre. Én ezt a kettőt kombinálom, épp azért, hogy minél kevesebb időt vegyek el tőle. A mamánál pedig biztos nagyon jó neki, ott olyan dolgokat kap, amit eddig tőled nem (hisz egy nagyszülő mindig más, mint egy szülő), így ez is csak hasznára van, hidd el.
2013. máj. 12. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:

Igaz, én 3 éves korában mentem új munkahelyre dolgozni, de így is megviselt, szóval megértelek!

Az én munkaidőm rosszabb volt: 9-20-ig tartott, szóval amikor este fél 9-kor beestem az ajtón, már alig éltem. Ennek ellenére kialakítottuk a magunk kis csendes közös idejét: minden este megvárt, és az ágyba vittem neki a kakót, majd elolvastam neki 1,2,3 mesét. :) Így aludt el. Ez a szertartás lezárta a napját, és fontos volt neki is, mindketten megnyugodtunk tőle.

Ő Apával volt ovi után mindig, én azzal biztattam magam, hogy legalább a vele való kapcsolata is erősödik, hiszen a Gyed-Gyes alatt szinte csak velem volt. Nagyon nehéz időszak volt, de utólag azt mondom, mégis szép. :)

A főzést én a szabadnapomon oldottam meg, akkor több napra főztem, egyéb napokon a közeli étteremből vittem haza melege ételt: megtehettem, mert jól kerestem, így volt jó mindannyiunknak.

2013. máj. 12. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

szia, én dettó így vagyok, csak nekem felvették a bölcsibe.

Szeptember óta jár, és most azt mondtuk a párommal, hogy átmegyek 4 órába, mert ez kibírhatatlan...szóval nekem nem lett jobb...:-((

és nem csak a lányom miatt, de persze ő a fő ok, hanem egyszerűen semmit nem tudok elintézni, a háztartás úszik, nem tudok még mosni sem komolyan...nem beszélve arról, hogy eddig 1 szülőire se tudtam elmenni, ami viszont sztem nagyon gáz..:-((

2013. máj. 20. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Nagyon megviselt, még sírtam is. De sokkal könnyebb volt, mint ahogy elképzeltem. Én se maradhattam gyesen. Most újra ez lesz, mert nincs pénzünk, nem engedhetem meg magamnak a gyest. Pont 2 éves lesz a fiam, már előre rosszul vagyok. De remélem, ő is jól fogja viselni, mint a nagy. Akkor lett sokkal jobb, amikor ovis lett.
2013. máj. 20. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

Fiam másfél éves volt, akkor mentem vissza, amikor anyagilag is már kellett, és ugy éreztem, nem bírom itthon:( Pedig imádom a gyermekem, de mindig itthon, csak velem, 24 orában akkor sok volt. O nagyon szerette a bolcsit, engem feltoltott a munka, esténként pedig mindig egyutt voltunk. Bele lehetett rázodni. A hugi is bolcsis lesz, bár most itthon maradnék, de muszáj.

Nincs aki segítsen, legalább az eleljén? Mi néha szoktunk anyuéknál enni, kozel laknak. Fozni szoktam gyors ételeket (tésztákat pl), vagy 8 után mikor már a kicsi elalaudt, másnapra (otthonrol hordtam magamnak is ebédet). Mosni-vasalni egyszerre szoktam, hétvégén míg apa is van, pár orát rászántam gyors takarításra, fozésre-megint csak olyat, amit mellett nem kell sokáig állni, aztán igyekeztem a kicsivel lenni. Az elso honapok lehetnek huzosak, bárki ajánl segíséget, fogadd el, konnyebb lesz:)

2013. máj. 21. 08:40
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!