Kudarcélmény/megalázottság feloldása 4.5 évesnél?
A lányomról van szó, néhány napja történt vele egy bepisilős-baleset az oviban (eljátszotta az időt és becsurgott, hál istennek nincs felfázva), amit azóta nem tud feldolgozni. Pedig semmi olyasmiről nincs szó, hogy helytelenül reagálták volna le a dadus/óvónéni, állítólag a gyerekek sem nevették ki, úgy érzem, egyszerűen önmagával szemben nem tud megbékélni. Pedig sosem volt központ téma a szobatisztaság, erőltetve sem volt, kihangsúlyozva sem stb, és most ennek kapcsán tényleg próbáltam megnyugtatni, hogy bárkivel előfordulhat, sőőőt, egyszer én is bepisiltem az oviban és engem sem szidott meg senki stb... Próbáltam oldani benne ezt, de mindig fel-felhozza , tehát tudom, hogy még mindig foglalkoztatja a dolog - csak azt nem tudom, mit tehetnék még?
Mit tanácsoltak?
válasza:ezt muszáj bemásolnom.
"Ha a gyereket folyton bírálják, a lenézést tanulja. Ha a gyerek állandó gyűlöletben él, a háborút tanulja. Ha a gyereket mindig gúnyolják, a félénkséget tanulja. Ha a gyereket folyton megszégyenítik, a bűntudatot tanulja. Ha a gyereket tolerancia veszi körül, a türelmet tanulja. Ha a gyereket folyvást bíztatják, a bizalmat tanulja. Ha a gyereket biztonság veszi körül, a hitet tanulja. Ha a gyerek teljesítményét elismerik, a megbecsülést tanulja. Ha a gyerek jórészt helyesléssel találkozik, önmaga szeretetét tanulja. Ha gyereket elfogadják, és barátságos légkörben él, megtanulja szeretni a világot. A gyerekek azt élik, amit tanulnak!"
szerintem beszéljetek rola sokat pozitívan. aztán egyszer csak túlteszi magát rajta.
válasza:Természetesen mindig igyekszem abszolute elfogadó lenni és megnyugtatni őt, és akárhányszor vetődik is fel, nem hessegetem el vagy ilyesmi, mindig megbeszéljük.
Most az jutott eszembe, hogy talán az öccse kapcsán dolgozik benne ez ennyire erőteljesen, ugyanis a legényke mostanában hagyta el a pelust. De majdcsak lecseng...
válasza:Az a lényege a mondandónak, hogy először azt hitte csak a bugyiba csurgott be, aztán észrevette, hogy parkettára is jutott belőle és ez mennyire borzasztó érzés volt. Annyira elkámpicsorodott, hogy elsírta magát és már indult is kifelé, hogy átöltözik, a dadusnénivel az ajtóban találkozott, kérdezte mi a baj, ő meg mondta nagy szégyenkezve, hogy hát odapisilt véletlenül. Szerencsére tündéri dadusunk van, szépen megnyugtatta, hogy semmi baj, minden nap előfordul, addigra az óvónéni is előkerült és hozta a felmosót, a dadus meg segített levetkőzni/átöltözni neki, még szépen ki is mosta a ruháját, meg letisztogatta a lábát stb (tényleg maximálisan megbízom a felnőtt reakcióiban, többször láttam már, mennyire türelmesen és kedvesen viselkedik akármilyen hajmeresztő szituációban is).
A szégyenkezést, megalázottságérzést emeli ki mindig a történetből, meg hogy ő már bugyis nagylány és nem gondolta volna hogy ez vele előfordulhat ( egy hét alatt lett szobatiszta éjjelre-nappalra egyaránt, és egy kezemen meg tudom számolni, hogy azóta hány bugyibacseppenős baleset volt, konkrét bepisilés egyetlen egy sem)
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!