Vannak még olyan szülők, akik nem zárkóznak be és társasági életet is élnek esténként?
Kicsit kivagyok a barátainktól: nekünk lett babánk, aki már 1 éves, sokuknak még nincs, illetve van, ahol úton van. De hónapokig nem találkozunk úgy, mint régen, és nem miattunk. mi szinte mindne héten hívjuk őket, de ha holnap munka van, vagy házimunka van, inkább azt választják, illetve már arra koncentrálnak. 1-2 óra lazítás is tök jó lenne, és mi a lelkünket kitesszük, hogy ezeket megszervezzük, de ha nem tennénk és lennénk aktívak, még ennyi összejövetel sem lenne.
nem nagy dolgokról van amúgy szó, egy filmnézés, közös főzés, borozgatás, társas, stb. miért jó belesüllyedni a hétköznapokba? :(
Jó olvasni, hogy vannak még ilyen szülők! :)
Én is ezt tapasztaltam, amellett, hogy nekem még sajnos nincs kisbabám, de az összes barátnőmnek van már (28 vagyok). Mióta anyukák soha sincs idejük rám. Én 4-ig dolgozom, nekik olyankor oviba kell menni, majd ebéd, majd fürcsi, majd férj :( Kicsit aggódom is, hogy ha már most nincs társasági életem, mi lesz, ha lesz gyerkőc. Remélem majd én is találok olyan szülőket, akikkel össze lehet járni időnként :)
Akikről írsz azoknak van egyáltalán kire bízni a gyerekeket? Vagy ha szerinted látszólag van (pl. nagyszülő) akkor nem lehet hogy nem szívesen bízzák rá? nem tudom mekkora a gyerekük meg azt sem milyen típusú de leírom magamat pl.
Nekem nincs anyukám-apukám, férjemnek van mindkettő de anyósomra megmondom őszintén nagyon vészhelyzetben bíznám őket (már 2 kicsi van).
Mert egyszerűen tök máshogy csinálja a dolgokat ahogy én és ettől megzavarodnak a gyerekek.
Plusz nem alszanak stb. és 1-2 napig teljes őrület van egy egy ilyen alkalom után.
És hát lehet én vagyok a gáz de nekem nem ér ennyit az együtt borozgatás vagy filmnézés másokkal.
Van akinek angyali jó természetű gyereke van, leteszik, elalszik ott ahol van gond nélkül és már 6 hetes korától átalussza az éjjelt, nekem ez nem jött össze. Mindkettő nyugtalan, rossz alvó ha nem találnak ott amikor megébrednek akkor nincs az az isten aki visszaaltatja őket.
Így bármennyire is vágynék iszogatásra vagy bármire amíg kicsik és ennyire elrontom a rákövetkező napjainkat, addig igenis "otthon ülök". Mert nem ér az egész annyit hogy állandóan azon pörögjek a kikapcsolódás alatt is hogy mit csinálhat épp velük anyós. (bébiszitterre meg megmondom őszintén nem bíznám őket még mert nem ismerek senkit, így full idegenre meg nem hagyom ott őket).
Szóval a belesüllyedés a hétköznapokba nagyrészt a kisgyerekes életformával jár, később biztos jobb lesz a helyzet de az a gyanúm hogy a szülők mondjuk 90%ának az élete már bizony sose lesz olyan mint volt.
Sziasztok!
szerintem leírtam, hogy a barátainknak még NINCS gyerekük, így nem probléma, hogy nem tudják kire hagyni.
de látom, nem vagyunk egyedül a problémával. amúgy mi is találkozunk velük, de nekem havi 1 alkalom kevés! ha van lehetőségünk szórakozni, én hagyom a házimunkát a francba, hisz az megvár, olyan rövid az élet :)
s nem értem, hogy ahol még gyerek sincs, hogy tudnak ennyire belesüllyedni a napi problémákba, hogy 1-2 órájuk sincs, és folyton csak panaszkodnak :( mi lesz, ha lesz gyerekük?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!