Két és fél éves gyerek képessége?

Az autizmus mára sokak által jól ismert betegség. Híres emberek közül is van néhány, aki ezzel él, élt. Ilyen például Albert Einsten, Charles Darwin és Daryl Hannah is

Íme egy jellegzetes Asperger szindrómás vallomás az emberi kapcsolatokról és igazságról: "Szenvedélyes szociális igazságérzetem és felelősségtudatom mindig különös ellentétben állt azzal, hogy kifejezetten hiányzik belőlem a vágy a más emberi lényekkel, vagy közösségekkel való közvetlen kapcsolatra. Igazi "magányos utas" vagyok, és soha nem tartoztam tiszta szívemből sem hazámhoz, sem otthonomhoz, sem barátaimhoz, vagy akárcsak közvetlen családomhoz; s e kötelékek közt is, soha nem veszítettem el a távolság érzését és a magányosság iránti vágyamat."

E fenti találó sorokat Albert Einstein írta, akivel kapcsolatban egyre több az érv arra, hogy valójában egy zseniális autista volt

Érzelmi elköteleződési problémáira utal, hogy Einstein nem mutatott különösebb felelősségérzetet közvetlen családja iránt, bár egész életében az emberiségért dobogott a szíve. Nem foglalkoztatta házasságon kívül, későbbi feleségétől, Mileva Maric-tól született gyermeke sorsa, akit Mileva Szerbiába visszavonulva szült meg, és adott örökbe. A dolog annál is furcsább, mert a kislány 1902-ben született, s Einstein pedig 1903-ban elvette Milevat. De ez a házasság sem valami vak szerelem szülötte volt, sokak szerint feleségét is azért "szerette meg", mert évfolyamtársak voltak a főiskolán, és vele éjt-nappallá téve lehetett a fizikáról beszélgetni. Levelezésük alapján feltételezik, feleségének nem kis szerepe lehetett a relativitáselmélet kidolgozásában, s talán ezért is adta neki oda Einstein válásukkor a Nobel díj teljes összegét. Einstein, ahogy kezdett befutott híresség lenni, felesége és két fia nem sokat látták odahaza. Később, válásuk után Einstein feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, Elsa Lowenthal-t. Állítólag nagy volt a szerelem, amit Elsa több éves odaadó betegápolásával ért el, de sem a szerelem, sem a hála nem gátolta meg Einsteint abban, hogy rendre meg ne csalja feleségét. Mindez persze lehetne bohémság is, de más szempontból az érzelmi elköteleződés hiányát jelzi.

Felnőttkorában emberi kapcsolataiban kifejezetten ügyetlen volt, nyers, szókimondó, tapintatlan, amit a zseni különcségének számlájára írtak. Barátaival mindig tudományos eszmecseréket folytatott, s nem intimitásokról beszélgettek. Einstein nem tudott "csak fecsegni", ez általában nehézséget jelent az Asperger szindrómásoknak, mert nem értik, mire jó ez. Philipp Frank barátja és életrajzírója írta róla, hogy "szenvedélyesen érdekelte minden idegen sorsa, de egyből visszahúzódott kagylóhéjába, ha a kapcsolat intimmé kezdett válni." Einstein gyermekkorában magányos volt, kortársaival nem barátkozott, egyedül építgetett otthon 14 emeletes kártyavárakat, vagy fel-alá masírozva dobolt játékdobján. Kortársai kinevették, csúfolták, lökött fickónak tartották. Tanulási és beilleszkedési nehézségei miatt éveken át magántanulóként végezte az elemit, a gimnáziumból meg kibukott. Később főiskolai felvételije sem sikerült, úgyhogy csak egy év múlva kezdhette el tanulmányait. Mindez a szociális alkalmazkodás zavarára és az egyenetlen szellemi fejlődésre vall. Az Asperger szindrómásokra jellemző felfokozott és gyerekes igazságérzet őt is jellemezte, már gyermekkorában is vég nélkül vitatkozott tanáraival, s részben ezért is tanácsolták, hogy inkább legyen magántanuló. Életében 195 politikai kiáltványt írt, mindig felemelte szavát minden szabadságjogot érintő kérdésben, küzdött az atombombáért, majd az atombomba ellen, a zsidóság felszabadításáért, a négerek jogaiért, de sokszor rossz helyen, rossz időben nyilatkozott, ami viszont láthatóan nem érdekelte. Az FBI mindenesetre vaskos dossziét vezetett róla, mint megbízhatatlan kommunista szimpatizánsról, hírneve azonban megvédte a közvetlen támadásoktól

A bölcs idióták és az Asperger szindrómások fontos jellemzője, hogy mindig van valami, szinte eszelős szenvedély az életükben, amiben gyakran zseniálisat alkotnak. Einsteinnél fizika iránti szenvedélyét egy öt éves korában kapott iránytű indította be, s onnantól kezdve a tudomány volt a mániája. 12 évesen beleszeretett az Euklideszi geometriába. Későbbi éveiben nem járt be az egyetemre, hanem otthon olvasta saját könyveit. A fizika kötötte első feleségéhez is, és sokan úgy látják, hogy Einstein élete utolsó harminc évében már semmit nem alkotott, idejét egyszerűen tudományos rögeszméjének, az egységes mezőelméletnek szentelte. Nobel díjasként Princetonban ezt megtehette.

Az autizmus lényegében valamiféle agyfejlődési zavar vagy sérülés, s ez mai tudásunk szerint elsősorban és leggyakrabban a balféltekét érinti, amelyben a beszédközpont is található. Ez az oka annak, hogy nagyon sok autista egyáltalán nem tanul meg beszélni, vagy beszédfejlődése erősen megkésik. Einstein négy éves korában még nem tudott beszélni, később beszéde lassú és vontatott volt, s hét éves koráig visszhangszerűen ismételgetett mondatokat. Diszlexiás volt, s sokára tanult meg olvasni is. Mozgása ügyetlen volt, amit szintén az Asperger szindrómások egyik jellemzőjének tekintenek.

Míg a balfélteke a beszédért felelős, a jobbfélteke elsősorban vizuális és zenei képességeket hordoz magában. Nem véletlen hát, hogy a legtöbb bölcs idióta, vagy Asperger szindrómás kiemelkedő képessége vagy a képzőművészet, vagy a zene területére esik. Einstein verbalitása egész életében a gyengéje volt, s jól tudjuk, hogy gondolkodása vizuális természetű volt. Mindent elképzelt, látott maga előtt, s aztán próbálta meg szavakba önteni. Tehetséges zenész is volt, s vizuális gondolkodása és zenei képességei egyaránt alátámasztják az Asperger szindróma meglétét.

Einstein rendkívül zavaros előadó volt, feltehetőleg azért, mert nem tudott figyelni a hallgatóságra. Egy zseninek persze mindent megbocsátanak. De hogy miről is lehetett szó, azt Temple Grandin esete illusztrálja: mikor előadott, nem is nézett hallgatóira, s nem figyelt arra, értik-e, amit mond. Grandin írásait elemezve az Asperger szindrómások "tudatelméleti" hiányosságainak finom jeleit lehet felfedezni: hirtelen váltásokkal és logikai ugrásokkal van tele a szöveg, mert Grandin nem tudta beleélni magát olvasói helyzetébe, nem tudta megítélni, hogyan hat rájuk a szöveg. Valahogy így lehetett Einsteinnel is.

Mivel az autizmus genetikailag is meghatározott, fontos szemügyre venni a felmenők és utódok betegségeit, foglalkozását. Asperger szindrómásoknál gyakori a felmenők közt a mérnők, mert ez némileg autisztikus foglalkozás, fokozott vizualitást és rajzkészséget és természettudományos elkötelezettséget igényel. Einstein apja, valamint az Einsteinre nagy hatást gyakorló nagybátyja egyaránt mérnök volt, s Einstein egyik fia is mérnökké vált. Einstein másik fia viszont schizofrénként egy pszichiátriai osztályon végezte, s a schizofrénia szoros biológiai rokonságban van az autizmussal.

Einstein 1955-ben bekövetkezett halálakor Thomas Harvey patológus engedélyt kért Einstein fiától, hogy apja agyát megőrizze az utókornak. Harvey 240 szeletre vágva tartósító folyadékban őrizgette negyven évig a zsákmányt. Einstein agyát három kutatócsoport is megvizsgálta az idők során, és megállapították, hogy egyrészt kb. 15%-al kisebb, mint az átlagos agy, másrészt viszont az alsó fali lebeny, amelynek rendkívüli szerepe van az elvont gondolkodásban, a matematikai képességekben és téri gondolkodásban, az átlagnál nagyobb számú idegsejtet tartalmazott, és sokkal szélesebb volt, mint egy átlagos agy. Ez magyarázat Einstein különleges képességeire és vizuális gondolkodására, ez volt az ő zseni-modulja. Ugyanakkor nem meglepő az eredmény, ugyanis autistáknál gyakran találunk neuron többletet, ami egy agyfejlődési zavar következménye.

Be kell látnunk, hogy Einstein zsenialitása tulajdonképpen autizmusa következménye volt, ez persze mit sem von le munkássága értékéből. De jobban belegondolva, azt kell kérdezzük; vajon Einstein kivétel volt, vagy szabály?

Isaac NEWTON, a mosolytalan tudós

Newton egész élete és személyisége, ha levonjuk belőle a kötelező ájult tiszteletet, ugyancsak arra vall, hogy autista volt. Koraszülöttként látta meg a napvilágot, s olyan gyenge volt, hogy nem is reménykedtek életben maradásában. Az ilyen születési problémák gyakran okoznak rejtett agysérüléseket. Apja már születése előtt pár héttel meghalt, s így útjában is volt a hamarosan újraházasodó anyjának. A kis Isaac 3 éves korában nagyanyjához került, s csak 11 éves korában, mostohaapja halála után vette ismét magához anyja, aki eztán sem sokat törődött vele. Sokan ebből vezetik le Newton későbbi mogorva, ellenséges, provokatív személyiségét. A másik verzió, hogy ugyanolyan nonkonform, szókimondó és igazságkereső volt, mint később Einstein. Hajlamos volt a dührohamra és erőszakosságra, ami autistáknál nem ritka, ha frusztráltak. A két fizikus közti párhuzamot tulajdonképpen nem a véletlen, hanem a közös betegség adja. Isaac is kicsi korától kezdve megszállottan érdeklődött a technika iránt. Magányos gyermek volt, egyedül szeretett játszani. Kis szélmalmot fabrikált, amely magokat őrölt, vízórát készített, lámpást csinált, sárkányt eresztett, napórát készített. Anyja földművest akart faragni belőle, de Isaac csak olvasott, elmélkedett és találmányokat gyártott. Nagybátyja végül belátta, hogy Isaac-ot fanatikusan csak a technika és a matematika érdekli. Felvették a cambridge-i Trinity College –ba, ahol sokat csúfolták szórakozottsága, unalmassága, szerencsétlenkedése és gyenge tanulmányi eredménye miatt. Ismét a párhuzam Einsteinnel: beilleszkedési nehézségek, különc, excentrikus viselkedés. Ő sem tanulja a kötelező anyagot, hanem otthon bújja Descartes-t, Gassendi-t, Hobbes-t. Nem nagyon díjazzák ezt, mert neki Euklidesszel és Arisztotelésszel kéne foglalkoznia, de végül is valahogy elvégzi az egyetemet. Ekkor az egyetemet egy pestises megbetegedés miatt két évre bezárják, Newton visszamegy Woolsthorpe-ra, a birtokra. Itt 18 hónap alatt zseniális matematikai eljárásokat dolgoz ki, megalapozza a színelméletet és a gravitációs elméletét. Hihetetlen teljesítmények, jól illenek egy autista zsenihez. Visszatér az egyetemre, ahol hamarosan 27 évesen átveszi szigorú matematika tanára katedráját. Újabb párhuzam: Newton óráit úgy tartja meg, hogy felolvassa előadását, nem érdekli, ki érti, ki nem érti, nem is igen népszerű, előfordul, hogy senki nincs rajta kívül a teremben, ő azonban ekkor is megtartja óráját. Ugye ez is ismerős!? 1678-ban komoly idegösszeomlást kap, megszakítja még csekélyke kapcsolatait is, és misztikus tanulmányokba mélyed. Különös keveréke ez a zsenialitásnak és irrealitásnak.

Életvitele is különös. Nincs családja, nincsenek barátai, nem jár sehova és őt sem látogatják, egész nap gondolataiba merül, hogy olykor enni is elfelejt, soha nincs egy mosoly az arcán, soha egy percet nem pihen, nem szórakozik. Semmi spontaneitás nincs az életében, csak a munka és a munka. Oliver Sacks is így írja le Temple Grandin mindennapjait. Ebben az életstílusban jól felismerhető az Asperger szindrómára jellemző szenvedélyes elmerülés a választott témában, és a "mihaszna" emberi gyarlóságok kerülése. Newton, Einsteinhez hasonlóan, élete végére rögeszméjébe süllyedt, sőt azt mondják, kicsit meg is őrült. Nemrég egy jeruzsálemi könyvtárban több ezer oldalas Newton kézirat került elő, mely arról tanúskodik, hogy Newton vagy ötven éven át a Biblia kódjának megfejtésével is foglalkozott, mert úgy vélte, abból megértheti az Univerzum titkos Isteni törvényeit. Úgy kalkulálta, hogy 2060-ban lesz a világvége. Érdekes, hogy egyszer Einstein is azt nyilatkozta, őt valójában soha nem is a fizika érdekelte, hanem az, hogyan működteti Isten a világot.

Kedves kérdező a kimerítő írás a 30-as válaszolónak szólt!

Aki nagyon okosnak tartotta magát.

Az,hogy a te kislányod ennyi mindent tud kis profi!

Nagyon ritka az ilyen okos gyerek!

Sziasztok!

Gratulàlok a kislànyodnak én is szeretném ha ilyeneket tudna az én kisfiam, ö is 2 és fél éves, sajnos egyetlen mondokàt sem tud, a himnusz elsö versszakàt tudja egyedül, màs verset nem, pedig nagyon sokat mesélek, olvasok énekelek és verselek neki, viszont hàrom nyelven beszél :)

Kedves kérdező!

Csak kíváncsiságból, volt alapja annak, hogy a gyermeked esetleg aspergeres?