Fél a kiságyában a másfél évesem? Vagy mitôl lehet ez?

Ilyen időszak. Szeparációs szorongás.

Itt sok hasznos válasz van:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

Nyugodj meg, ettől nem lesz elkényeztetve. Szeparációs szorongás, ahogyan írják fentebb. Olykor a fogzás is belejátszhat.

Azonban fontos, hogy ne végezz összetett altatási szertartást, mert minden fektetésnél és felriadáskor visszaaltatásnál csak úgy fog tudni elaludni, ahogyan ehhez hozzászoktattad. (Ha jellemző volt, a megoldás az, hogy fokozatosan egyszerűsíted a fektetési procedurát.)

Tehát kell a gyengédség, a puszi, simi, de ennyi elegendő is, altatás előtt. 3 éves kortól előtte mese is.

Kb. 3 éves korig nagyon igénylik a gyerekek a szülő közelségét, állandóan. Tehát nem rontod el, ha folyton a közeledbe engeded, gyakran veszed ölbe és puszilgatod.

Sőt, az árt neki, ha tulzottan tartozkodo a szulo, vagy pl. ha elszakad a szülőtől órákra (más eset, ha néha pár órára a nagyinál van), tehát a bölcsőde nem jó megoldás, az csak egy kényszerhelyzet (pl. hogy legyen , aki vigyáz rá, ha a szülő munkában van).

Az se gond, ha 4 évesen még a szülővel alszik, nem lesz ettől elkényeztetve, de 4 éves korban érdemes fokozatosan saját ágyba, sőt, lehetőleg saját szobába szoktatni, de oly módon, h éjjel átmehessen hozzád/hozzátok, ha felriad.

Pl. bevált szokás sokaknál egy matrac, a szülők ágya mellé, erre a célra, ahova "átmenekulhet" a picur, szükség esetén, éjjel. Még 5-6 évesen is rendben van a saját szobája mellett az, ha át tud menni hozzátok éjjel, ha felriad.

Kedves kérdező!Nálunk ugyan ez a helyzet. :(

18hónapos lesz a lányom,de egyszerűen most már rémálom az esti altatás és alvás.

Ha este betesszük a kiságyába ordít,alig lehet elaltatni.Ha el is alszik és ellépünk az ágya mellől egyből felébred és sír.Már úgy tudjuk csak elaltatni,hogy férjem fekszik az ágya mellett egy szivacson és benn van a keze és simogatja.

Majd ha nagy nehezen el is aludt,akkor 1óra múlva ébred és ki kell venni,mert ki akar jönni és borzalmasan sír.

Ilyenkor vagy lefekszünk vele a szivacsra vagy jön közénk az ágyba.

Köztünk egyből megnyugszik és alszik tovább,mintha semmi nem történt volna,igaz néha nyugtalanul,mert csapkod,rugdos,ránk fekszik-ezért mi nem nagyon alszunk-de legalább megnyugszik.

Én gondoltam már arra is,hogy lecserélem a rácsos ágyát,de nem tudom az megoldás lenne-e...

Fogalmam sincs mit tegyek,teljesen tanácstalan vagyok :(

Nálatok hogy alakult azóta a helyzet???

Kedves előző, a szeparációs szorongás olyankor jellemző, amennyi idős a kicsinyed. 1-2 éves kor között jellemző, hónapokon át. Ez van, túl kell élnetek valahogy . Azonban lehet javítani a helyzeten ez szintig.

Tudni kell, amit érzékel elalvásakor a kicsi, ezt várja el, amikor felriad álmából! Ezért nem szabad hozzászoktatni mindenféle "szertartáshoz", gesztushoz! Egyedül a (napi egyetlen) jóéjt-puszi , és egy perc kis cirógatás, amit meg kell adni neki, ennyi. (Óvodás korban esti mese olvasása is fontos, előbb felesleges.)

Tehát hagyjatok fel a hosszas cirógatással, meg a mellette levéssel, amíg elalszik. Puszi, egy kis ciróka, és hagyd magára. Napokig változatlan lesz a helyzet, de 1-2 hét alatt megszokja. Ez azért rendkivul jo, mert ha felriad, nem fogja elvárni a gesztusokat, legfeljebb egy perc ciróka és egy puszi, esetleg átmegy hozzátok, bár meg lehet oldani, hogy visszamenjen, de ez már erősen helyzetfüggő, egyénfüggő, általánosságban nem lehet arra ötletet mondani.

Próbáljátok ki, hogy égő kis lámbát szereti-e alváshoz, és a résnyire nyitott ajtót (ha egyedül alszik, külön szobában).

Kedves 8as válaszoló!Én is a szeparációs szorongásra gondoltam.

Próbálkoztunk egyébként az esti altatásnál már mindennel.Velünk egy szobában van a kicsi,ez szerintem még nehezíti a dolgot.

Próbáltuk persze,hogy ott hagyjuk az ágyában mikor letesszük,de ordít,nem fekszik le addig amíg valaki oda nem megy mellé.

Hagynom kéne sírni??Ez a megoldás??

Ez olyan drasztikusnak tűnik,de lehet hogy máshogy nem megy/menne..nem tudom...

Fogalmam sincs már,hogy mitévő legyek.

Ez egy tipikus , rendszeres probléma a szülőknél. Igen, hagyni kell sírni és igan, szinte minden szülő drasztikusnak éli meg.

De hidd el, ha veletek alszik, az se okoz a gyermek pszichéjének problémát. Aki külön szobában alszik, vagy azért teszik, mert azt hiszik, a szülővel nem aludhat, vagy azért, mert zavartalan nemi életet szeretnének este. De ha titeket nem zavar, hiszen elég picike még, akkor nyugodtan aludjon veletek.