Akit 1-2 kisgyerekkel hagyott magára a férje, hogy éltétek túl az első időszakot egyedül? Mi történt azóta, Visszament? Új pár?

Baromi nehéz. A lelki része. Mert ellátom a kislányomat, telnek a napok, de rettenetesen hiányzik a volt férjem. Fél éve mentünk külön, neki van egy élettársa. Igazából a csaj miatt mentünk szét, mert a párom szabadságra vágyott, meg a régi életünkre. Az meg ugye lehetetlen volt, így menekülő utat keresett. Ezt sajnos a mai napig nem tudom elfogadni. Borzasztóan hiányzik, és nagyon szeretem.

Sajnos nem látok rá esélyt, hogy együtt leszünk még valaha is. De azért én még nem adtam fel.

Én terhesen maradtam egyedül, de nem a volt párom hagyott el, hanem én őt, mert elkezdett agresszíven viselkedni, volt, hogy megrugdosott, vagy elvette az irataimat, pénzemet, telefonomat, és nem engedett sehová, ha összevesztünk. Egy idő után úgy döntöttem, hogy ebből elég volt, én nem akarok így élni, és nem akarok a gyerekemnek sem ilyen életet.

Öt év után lett új párom, de megérte ennyit várni.

Lelkileg nekem kevésbé volt megterhelő, inkább anyagilag volt nagyon nehéz. Persze biztos az is közre játszott, hogy én mondtam ki, hogy legyen vége, a volt párom egy percig nem hiányzott. Az persze jó lett volna, ha van egy felnőtt társam, akivel meg lehet beszélni mindenfélét, amit mások a párjukkal, vagy ha nem hárul rám minden feladat, de azért elég jól elvoltunk ketten, meg ott volt a baráti társaságom is, na meg persze a szüleim, csak hát ez azért mégsem ugyanaz.

Kedves 4-es, vélhetőleg félreértettél, semmi baj. ;)

Nem arról van szó, hogy gyerekem van, de az asszonynak ítélték.

Arról van szó, hogy sose volt gyerekem, sok nő meg sír, hogy egyedül neveli kicsinyét -amit megértek-, én meg szívesen nevelném akár másét, a nővel együtt, plusz pedagógus vagyok, értek a kisgyermekek nyelvén, és a kisgyermekneveléshez is.

Egyelőre mégse kapkodnak értem a gyermeküket egyedül nevelő nők... (vagy csak nem szeretnek neten át ismerkedni; azonban kis településen létezem, nem szeretek itt élni, nincs hol élőben ismerkedni) Pedig van akiknek tetszem, szóval minimum átlagos a külsőm, szerintem is, és a visszajelzések szerint is.

Benső értékeim átlag felettiek, vélhetőleg ezért nem kellek másoknak. Nehezen értik meg egyéniségemet, mély érzelmi és értelemvilágomat a legtöbben, sajnos. Pedig én alkalmazkodó is vagyok és empatikus.

Valamint realitásérzékem mellett művészalkat vagyok - de káros szenvedélyektől mentesen. Ne afféle felelőtlen, hóbortos művészre gondoljatok, hanem egy magányos, praktikus szemléletű, következetes, ám kreatív fantáziával, a művészi önkifejezés terén rögtönzésre képes férfira, a személyemben.

A helyzetemtől függetlenül szurkolok a gyermekeiket egyedül nevelőknek, hogy mielőbb találjanak szerető társra, ami ráadásul a gyermeknek is jó lenne. :)

Köszönöm és örülök, hogy szimpatikusnak találod soraimat.

(Egyébként ezért szoktak lepontozni engem, mit látszik most is. Na meg amikor óvatosan az abortusz ellen szavazok... "Érdekes szavazók" látogatják olykor a gyermek témájú topicokat...)

Nah, de a lényeg, hogy számodra szimpatikus vagyok. Ez esetben inkább privát üzi.

E percben el is küldtem, az vagyok én. :) (A többi csak utánzat ;-) )