3 éves kislányom nagyon rossz lett pár hete. Mit tegyek?

Még egy dolog (elnézést, de csak részletekben jutnak eszembe a dolgok). Szóval mindenképpen próbálj változtatni azon a hozzáállásodon, hogy a kislányod ROSSZ. Nem ő rossz, hanem a viselkedése! Ez nagyon fontos, mert ha neki is mondod, hogy rossz, akkor el fogja hinni idővel magáról és valóban úgy is fog viselkedni. Mindig az adott viselkedést minősítsd, ha már minősíted.

Amúgy ha sima dackorszak, akkor a legjobb, ha nem veszel tudomást a hisztikről: mintha nem is létezne.

A többi miatt viszont én nagyon erősen javasolnám, hogy járjatok a végére, mert az ugrálás, forgás, sikítás, megkésett beszédfejlődés - nos, ezek autisztikus tünetek. Nem biztos, hogy az, de járjatok a végére!

Tényleg azt javaslom, hogy vidd el a korai fejlesztőbe! Ártani semmiképpen nem árt, és a viselkedése ezek szerint még nem került a szakemberek figyelmének középpontjába. Gyerekorvos, pszichológus nem ért ezekhez a dolgokhoz igazán.

(Nekem a simogatás is "tünetgyanús" például.)

Nem feltétlenül BAJ, de ahogy írtam, amiket írtál, azok autisztikus tünetek is lehetnek. Azért tűnnek fel, mert az én lányom Aspergeres autista, és neki pl. az egyik tünete az (a sok közül), hogy állandóan simogatja a gyerekeket.

De nem akarlak, ijesztgetni, mert ez olyan dolog, hogy minden embernek vannak autisztikus dolgai, de attól még nem biztos, hogy rajta vannak a spektrumon. A szakemberek dolga ezt megállapítani, csak sajnos nagyon kevesen értenek hozzá igazán ebben az országban. Azért javasoltam a korai fejlesztőt, mert ott pl. igen, 3 évesek esetében mondjuk csak gyanút szoktak kimondani, ha van, de legalább el lehet indulni valamerre. Ha ott azt mondják, hogy rendben van a kislányod, akkor az mindenképpen megnyugtató. Viszont más szakértők véleményére nem szabad adni, ez sajnos tapasztalat.