2 éves kisfiam rajong az apjáért, velem alig van el. Miért van ez? Sokat játszom Vele, egész nap foglalkoztatom, nevetünk, bolondozunk, játszótérre járunk.

Nálunk ugyanez a helyzet. Ha mókáról van szó, csak APA, de ha éhes, szomjas, fáj ez vagy az... akkor ANYA. Sőt, éjjel ha felébred és játszani van kedve, akkor is APA, ha fáj a hasa, akkor meg ANYA.

Néha én is sírok kicsit, de a férjem megvigasztal, hogy ez azért van, mert kisfiúnk van és én nem tudok katonázni és versenyautózni :) viszont jól főzök és táplálom őket, ami nehezebb feladat. Ettől kicsit megnyugszom, de a lelkem mélyén úgy várom, hogy ez a korszak véget érjen.

Kisfiam 2 éves és már legalább 1 éve megy nálunk is az APA korszak. :) Én nem bánom, inkább boldog vagyok, hogy olyan férjet választottam, akit így szeret a gyermekünk. Mert hát kettőnknek (ha lesz tesó, többünknek) választottam. :)

Igaz nálunk Apa sokat dolgozik, a kisfiunk csak reggel találkozik vele egy pár percre, meg a szabadnapokon. Így minden pillanatot kihasznál, hogy Apával lehessen. Na meg Apa sokkal jobban tud ugratni az autópályán a kocsikkal, motorokkal. Sokkal jobb pályát épít, stb.

Mindenhova megy a férjemmel,együtt szerelnek, barkácsolnak. Mindenben utánozza Apát, borotválkozik, felveszi a ruháit, övtáskáját. :) Mindenkinek apáról beszél, pedig még nem is beszél rendesen. :)Csak apa öltöztetheti, apával lehet pisilni.

Ha viszont éjjel megébred, vagy fáj valami, akkor Anya kell. :) Ez így van rendjén.

Egyébként szerintem nem kell megijedni és féltékenynek sem szabad lenni. A kisfiamon úgy veszem észre, hogy egyre bújósabb. Mostanában sokszor előfordul, hogy csak gondol egyet, megölel és azt mondja:sze (szeretlek). :) Ilyenkor azt gondolom: nincs itt semmi gond! :)

Biztosan nálatok is változik majd a helyzet, légy türelmes! Minden gyerek meghálálja a szeretetet!