Hogyan kezeljem a helyzetünket?
Hát, kedves kérdező, őszinte részvétem a férjedhez.
Nem minden férfi ilyen, de sajnos akadnak, ráadásul, ahogy kiolvasom, nem is az a típus, akivel le lehet ülni, megbeszélni.
Ha amikor egyedül vagy, szépen le tudod fektetni, próbálj meg mindent ugyanúgy csinálni, mikor otthon van a férjed. Szólj a kislánynak, hogy mi következik, menjünk, és csináljátok. Ha apa nem akarja hagyni, akkor mondd neki, hogy ok, akkor Te lefekszel, ő lássa el a továbbiakat. Mondd meg neki, hogy a gyereknek nem jó, ha össze-vissza csináljátok, kell neki a rendszer, mert akkor lesz majd probléma, amikor már kötelező lesz hajnalban kelnie, neki ez rendkívül fárasztó lesz, és igen apa, te teszed ezt vele. Márpedig hamarosan eljön az idő.
Sajnos, ha ilyen tiszteletlenül beszél Veled, az sok jót nem jelez előre. Esetleg próbáld megkérdezni, hogy tkp. mi is a baja.
Nem tudsz szülőkhöz fordulni segítségért?
Az ő szülei nyugdíjasok, állandóan utazgatnak, soha nincsenek szinte itthon. Külföldön élünk, az én édesanyám aki szívből segíteni tudna sajnos 1000km-re él tőlünk. Néha nem kéne más, csak annyi, hogy pár órát mi is kettesben töltsünk. Röhej, de egy éve készülünk a kistesóra, de most őszintén azt érzem, hogy még jü, hogy nem jött eddig össze, mert isten bizony megbolondúlnék. Nem a mindennapi feladatok készítenek ki, szívesen és lelkesedésel teszem a dolgom (dolgozni ugyse járok) hanem ezek a hiszti a lányomtól totál kiakasztanak. Én egyszerűen nem tudom a kiborulásait a lányomnak elviselni. Ezt nem nekem találták ki az biztos. Úgy ki tud hozni a sodromból, legszívesebben pelpofoznám, hogy legyen oka is a hisztire. Biztos nálam sem stimmel valami, mert az utóbbi időben olyan agresszív vagyok, de mit csináljak, lassan egy éve, hogy nem alszok éjszaka rendesen, mert az addig jó alvó lányom elkezdett éjjel felébredezni. Persze a párom sose segített, képzeljétek még sose fürdette, kb 3x pelenkázta amikor még pelenkás volt, reggelire képes neki csokit adni, mert fogalma sincs hogyan kell egy kisgyereket normálisan megetetni...Az összes segítsége annyi, hogy néha néha nagyon ritkán elvitte sétálni a lányomat max egy órára.
te tegnap az nagyon durva volt, hogy komolyan öklendezve jött kia wc-ből és nem volt hajlandó kitörölni a lányom fenekét. Hogy szabadúlhatnék így el egy teljes napra? Vagy nem normális az sem, hogy vágyom egy nap kikapcsolódásra?
Ó, én félreértettelek, én azt hittem, a férjedre vagy kiakadva, mert számomra az ő viselkedése a döbbenetesen megalázó. (Mondjuk úgy, én az ilyen férfit páros lábbal küldeném az utcára...)
És ne haragudj, hogy ezt írom, de a gyerek viselkedése a Ti tükörképetek. Főleg, ha a férjed így viselkedik Veled, ahogy leírtam. Úgy fogalmaznám, Ti tartjátok a pórázt, ami vezet mindent ami a Ti idegeitekkel történik. Ne akarj változást a gyerektől, amíg ketten kétféleképpen nevelitek. Te Magad írtad: "Bevallom amikor üzleti úton van, a napunk nagyon jól alakul, szépen vacsorázik, nincs hiszti a fürdésnél és szépen alszik 8kor." Tehát a kislányod nagyon szépen viselkedne, ha nem lenne a férjed, és ezért kell azt elérned, hogy a férjed tiszteljen Téged, és emberként beszéljen Veled.
Valóban, bár nehéz lehet szembesülni evvel, de a szülőket nagyban tükrözi ösztönösen a pici gyermek, pontosabban a szülők tudatalattiját, de a köztük levő viszonyt is. Ha nem vér szerintiek, akkor is, tehát a gyermeket nevelőket tükrözi, kis részt pedig a vér szerintiekkel is lelki-tudati összeköttetésben van még erőteljesen a pici gyermek.
A dackorszakról az imént itt írtam, megnyugtatásul javaslom elolvasni. ;) Bár a hozzáállás rajtad fog múlni, kitartást, erős kívánok hozzá! :) Muszáj megtanulnod megfelelően hozzáállnod a dackoszakhoz, pontosan az általad említett idegesség, kimerültség elkerülése, megoldása végett:
Ezt írtam ott: 2012.szept.30., 11:29 :
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..
Mindkettőtöknek van feladata dolgoznia önmagán. Javaslom, olvass SZAKkönyveket (gyermekpszichológiát) a dackorszakról (a magazinokról lebeszéllek), mert ha jobban képbe kerülsz erről, könnyebben is el tudod fogadni, megértőbb, empatikusabb leszel a pici gyermekekkel szemben, plusz megfelelőbben leszel képes hozzáállni a helyzethez oly módon, hogy lányod is a lehető legjobban jár, meg te is, és elősegíted az ő megfelelő fejlődését is ezáltal.
Férjed még inkább ludas, a leírásod szerint. Ő nem gondolt arra, hogy a gyermeknevelés popsitörléssel is jár?? Egyáltalán: testi gondozással, így sétával, fürdetéssel is? A lelkiekről nem is beszélve... szóval ezenközben ő is szeretne még egy gyermeket... különös...
Nem tudom, talán párterápiának lenne értelme, mert szerintem elsősorban elsősorban önmagatok gondolkodásmódján és hozzáállásán kellene változtatni, valamint (evvel összefüggésben) kettőtök viszonyán és összehangoltságán a gyermeknevelés terén.
Nem szerettem volna kioktató lenni, hanem ötletet, meglátást írtam. Hátha merítesz ebből is valami használhatót. ;)
Sok-sok türelmet és kitartást kívánok nektek! :)
Szívesen. :) Egyébként azonos vagyok mindkét legutóbbival. ;) Tehát én írtam a
09-30 12:02
és
10-04 09:34
-t is. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!