Két kisgyerekes anyukák öntenétek belém egy kis lelket? úgy érzem tragédia minden egyes napunk
Egyik sem alszik rendesen, a kicsinek a hasa fáj vagy valami más azért kel és alszik összevissza, a nagy minden éjszaka felkel a kicsire, fáradt nyügös mégsem hajlandó napközben aludni csak nagyritkán amikor már elájul, minden nap sírás, ordítás veszekedés a nagyal egyre rosszabb, ha türelmes és kedves és engedékeny vagyok akkor is rémesen viselkedik és előbb útobb kiborít hogy kiabáljak, ha szigorú próbálok lenni és bekeményíteni akkor meg ordít és duzzog egész nap, a kicsivel cssak akkor tudok nyugodtan "váltani két szót" ha a nagy alszik, de ha ezt nem teszi akkor egy kínszenvedés a nap, mindegy hogy játszótéren vagyok vele 3 órát vagy a kicsi miatt felkel hajnali 5-kor és nem alszik vissza, akkor sem hajlandó aludni ebéd után... ha nagy ritkán mégis akkor is csak dajkálással, szinte semmi napirendünk, akárhogy próbálom minden erőmmel(olykor még segítséggel) sem sikerül normálisan rendezni a dolgokat. Egy nyugodt percem sincs, teljesen kivagyok, de ezt el tudnám hordozni ha legalább élvezhetnénk a napjainkat hiszen ezért szültem gyerekeket... nem tudom mit tehetnék még, miért ennyire nehéz, mikor lesz vagy mitől lesz jobb ha jobb lesz
majdnem 3 éves a nagy , 4 hónapos a kicsi
Tudom, mit érzel és teljesen együtt érzek veled.
A kicsi mikortól meg oviba?
Napirendünk a nagyal volt, de már nem akarja betartani, a kicsi meg teljesen kiszámithatatlan.
Szeretném a nagyot elkezdeni oviba szoktatni de nagyon szégyenlős idegenekkel és nagyon nehezen oldódik, azt sem tudom hogy oldjam meg a beszoktatást amikor a kicsi álandóan cicizik, se cumit se cumisüveget nem fogad el, nem tudom kire hagyni
Megértelek, nem könnyű két kicsivel! Nálunk októberben lesz 3éves a nagy és holnap lesz 5hónapos a kicsi.
Az elején az altatás nekem is szörnyű volt. Most már rendben van, de ez csak pár hete van így. Én úgy sinálom, hogy egyszerre teszem le őket kulön szobába. Vagyis bemegyünk a nagyhoz, olvasok neki egy mesét, közben a kicsi is velünk van, játszik az ágyon. Mese után kijövök a kicisvel és viszem a másik szobába a kiságyba.
A nagy eleinte kijött, sokszor kellett visszakisérni, de következetesen mindig elmondtam neki hogy most alvásidő van és aludni kell, mert fáradt lesz és nem tudunk pl játszóterezni stb. Pár hét alatt elfogadta, nem ment könnyen, sokszor sírtunk és hiszti is volt rengeteg, de ma már ő hív hogy menjünk aludni.
Szóval kitartás, van remény még ha úgy tűnik nem megy, akkor is!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!