Csak az én lányom ilyen vagy másé is? Majd be illeszkedik vagy nem?

Elmesélném a gyerekorvosnak, és az ő véleményét kérném. Valószinűleg pszihológushoz fogja küldeni a kicsit, nagyon jó módszereik vannak, amivel biztosan tudják diagnosztizálni, hogy csak zárkózott-e a magatartása, vagy esetleg valamilyen viselkedészavar okozza a fent emlitett magányra vágyását.

Vannak gyerekek, akik, mint a felnőttek is nem igénylik az állandó társaságot.

Kedves Anyuka!

A kislányának egy év alatt már be kellett volna illeszkednie a közösségbe. Igazából erre elég 2-3 hét. Ha nem eddig nem ment, annak oka van. Mindenképpen kérjen segítséget szakembertől. Nem tudom hol lakik, milyen lehetőségek vannak, de bátran ajánlom, hogy vigye el a gyerkőcöt egy gyermek drámapedagógia csoportba. Pár hónap, és rá sem fog ismerni a gyermekére. Persze látatlanul nehéz, hiszen nem tudhatom, mi a gond, de ez be szokott válni. Sok erőt, és kitartást kívánok!

Egy pedagógus-drámapedagógus

Szia!

Én is anyuka vagyok, igaz még csak 14 hónapos a kislányom.

Mintha az én gyerekkoromat olvastam volna vissza, mert pont így viselkedtem gyermekként, sőt még felnőttként is. Nem vagyok nagy társasági ember.

Óvodában mindig egyedül gyurmáztam, csak akkor voltam a csoporttársaimmal, amikor az óvónénik mondták, hogy csoport feladat volt, de nem küldtek soha orvoshoz emiatt.

A suliba is 3 emberrel ha beszélgettem, amúgy mindig jól elvoltam egyedül. Mégis van egy középfokú szakmám, boltban dolgozom és még gyereket is szültem.

Az szerintem sokkal rosszabb, ha még erőszakoljuk, hogy a többiekkel beszéljen, majd meg nyílik, ha meg nem akkor el kell szerintem fogadni a természetét.

Üdv. 14 hónapos anyuka.

Én meg mintha a hugomról olvastam volna.Pont ilyen magánakvaló volt az oviban,ő volt a 3. gyerek a családban,Anyukámék nem tudták mire vélni a dolgot,mert az első kettő gyerek nem ilyen volt.Aztán később fokozatosan nyitottabb lett másokkal.Most 32 éves 2 gyerekes anyuka,jó kommunikációs készsége van,könnyen barátkozik.Az igaz viszont hogy nagyon intrikus mindenkivel,hamar kiismer mindenkit,és ha nem tetszik Neki az illető,akkor egyszerűen nem áll szóba többet vele.Ilyen felnőtt lett.

Szerintem nem kell aggódnod,az én fiam meg könnyen barátkozik 7 éves,allig tudom lerázni a barátait állandóan jönne hozzánk valamelyik,és ez sem jó.

semmiképp sem kóros, ő ilyen, nem tudja sem a tanárnő sem Te, hogy miért nem játszik más gyerekekkel, lehet, hogy nem talált köztük megfelelő társat.

persze,mha elviszed pszichológushoz, meg minden terápiára majd megmondják a "tutit", de csak azt kódolod a gyerekben, hogy nem normális, valami nincs rendben vele, holott ez nem igaz!

nem vagyunk egyformák, jó, hogy szólt a tanárnő, de inkább örüljön, hogy nem egy hiperaktív bajkeverő, ha jó szakembernek tartja magát, akkor majd ő segít kideríteni mi az oka, hiszen ő van vele legtöbbet a gyerekek közt, nem fair átfocizni a Te térfeledre a gondot. ha rendben van a magatartás, otthon normális a légkör, nem veszekedést, vagy egyéb gáz dolgokat lát otthon, nem éri trauma, akkor egyszerűen ő ilyen, így kell elfogadni!

Na szép anyukák vagyunk mi, hogy folyton szakember után kiáltunk. Arra még senki nem gondolt, hogy a gyereket meg lehet kérdezni, hogy mi a gond, mért nem szeret barátkozni, hogy bántoták e esetleg, vagy fél valami kudarctól, avagy nem felel meg másoknak?

Ehhez nem kell szakember. Ha az anyukával nem ilyen bizalmas a kapcsolata, hogy ezt megbeszélje vele keresen hozzá egy olyan családtagot akit beavat titkaiba.