Két éves kisfiamnak fitymaszűkülete van, és az orvos szerint körülmetélés szükséges. Valóban elkerülhetetlen a műtét?

sajnos mi még előtte állunk a dolognak, így tapasztalatot nem tudok írni

3 éves, őt is körülmetélik, sokat beszélgettem a dokival, mert jó ismerősöm, azt mondta nincs más megoldás :( illetve mondott egy olyan eljárást, amikor nem metélik teljesen körül, hanem 8 bemetszést ejtenek a fitymán, de ő nem ajánlotta. Megkérdeztem még egy orvost erről az eljárásról, és ő sem ajánlotta, szóval marad a körülmetélés.

de mivel kisfiam még mindig pelenkába tud csak kakilni (egyébként szobatiszta éjjelre is) nekünk azt mondták meg kell várni, amíg teljesen elhagyja a pelenkát, mert különben fertőzést kaphat

Én senkit se lebeszélni nem akarok a műtétről, se okoskodni..csak nálunk leírom hogy volt. A gyerkőc 2 éves kora után kezdtünk jobban foglalkozni a dologgal, mertháthogy addig sejtes-hormonális letapadás, stb...De nem tudtuk húzgálni és már odáig fajult, h amikor pisilt felfújodott a fütyije. Na ,a kkor háziorvos, mondta vigyük sebészetre. Ott egy kedves sebész soktor úr azt mondta, hogy ezt mindenképp körül kell metélni, nincs mese. Tényleg rendes volt, már hajlottunk effelé, a műtét időpontja is meg lett beszélve.

De vmi motoszkált bennünk végig, h csak egy orvos látta...vigyük el máshova! Elvittük, egy nem sebészhez "csak" gyerekorvoshoz, rázta a fejét 8legnagyobb meglepetésünkre) hogy ezt nem kell müttetni, csak kenjük vagy 2 hétig szteroidos krémmel és menjünk vissza. Kentük minden álló nap, becsületesen, ahogy mondta, és tényleg minden nappal jobban csúszott hátrafelé. Amikor visszavittük, fogta, aztán felrántotta. Utána nyöszörgés pár napig a pisinél, meg kenegetni kellett krémmel egy hónapig...De gyönyörűen visszajön a fityma, de minden nap mosva-húzva van neki mostmár.

Szóval csak annyi a tanulság, hogy lehet h körülmetélés kell valóban (az sem borzasztó), csak jobb több orvos véleményét is kikérni....

Fiam még pelenkás volt mikor megcsinálták, fel sem merült, hogy elfertőződhetne. Bemásolom egy másik kérdésre adott válaszom:

2 éves a fiam, 2 hete volt a műtét a Madarász utcai kórházban.

Éjfél után már nem ehetett és reggel 6 után vizet sem ihatott. 7:30-ra kellett bemennünk, felvették, átöltöztünk, de csak 11:30-kor került rá a sor, már nagyon szenvedett a szomjúságtól.

20 perc után kihozták a műtőből, infúzióra kapcsolták és felébresztették. Ekkor rettenetesen sírt kb 45 percet (azt mondják altatás után önkívületi állapotban vannak, azért sírnak ennyire.) Aztán elaludt és aludt több mint 3 órát (egyszer ébredt közben, sírt, hogy fáj a kukija de kb 15 perc után visszaaludt.) Mikor felébredt benyomott 2 dl vizet, felöltöztettem és a saját lábán sétált ki a kocsihoz.

Másnap már semmi baja nem volt, néha szólt, hogy fáj a kukija, de adtam neki Nurofent meg bekentem Lidokainnal és el is felejtette.

Azt hozzátenném, hogy a második kontrollon eléggé megrángatta a doki a kukiját ami után hónapokig nem akarta engedni, hogy hozzányúljak. A mosakodás még mindig elég körülményes, elég sok rábeszélés kell, mire megmoshatjuk neki, pedig nem fáj, teljesen meggyógyult.

Sok elbeszélésből ez jön le: a kényelmes orvos közli a szülőkkel, hogy "nincs más megoldás, le kell vágni az egész előbőrt". És a szülők sok esetben el is hiszik.... hiszen orvos mondja, ő csak jobban tudja :(

Anyámék is így tettek, elhittek mindent, a Heim Pál sebész-főorvosa le is csonkolta, használhatatlanná és iszonyú rondává téve a péniszemet.

Most, ha lehetne előbőröm, ha ezt visszafordíthatnám, azért minden vagyonomat odaadnám :(