Őszintén! Mennyit kiabáltok a gyerekeitekkel?

Én egyre kevesebbet.

Tavasszal volt egy ordítós korszak, mindkettőnket megviselt, most már sokszor elég, ha megkérdezem: szeretnéd, hogy anya mérgesen kiabáljon veled? Rázza a fejét hogy nem-nem, és legtöbbször szót fogad.

Iszonyú türelem, és elképesztően sok idő kell hozzá, sajnos.

20 perc, mire leindulunk valahová, ő még hoz autót, megnézi a szomszéd kutyákat stb.

10 percig mos kezet, közben 5x szappanoz stb.

Egyszerűen muszáj tudomásul venni, hogy az idő nekik nem olyan fogalom, mint nekünk.

Volt már olyan, hgy a fenti (akarod, hogy...) mondat után percekig néztünk farkasszemet, majd közölte a fiam: jó, anya. És tette amit kértem, és jött.

Amint látja, hogy rés van a pajzson (bent rossz napom volt, fáradt vagyok stb.), rámcuppan, semmit nem tudok nélküle csinálni.

Ilyenkor az elején olyan ideges vagyok, mert mit nem adnék 2 percért, ami csak az enyém, de aztán rájövök, hogy én beveszek 2 magnéziumot, vagy iszom egy pohár vörösbort, és máris oké vagyok, de neki csak én vagyok, aki segíthet, akiből töltekezhet.

Azok az esti fektetések a leghosszabbak és a leghúzósabbak, amikor én a legjobban ki vagyokm purcanva, és a leginkább vágynék 1-2 gyerekmentes órára. De ő érzi, hogy nem vagyok egyensúlyban, és "betömi" a lukat. Ez van.

Sajnos én is többet, mint szeretnék. Néha azért kell üvöltsek, hogy meghallják a hangom egyáltalán:( Máskor mert egyszerűen nem akarják az istenért se "meghallani" amit kérek.

Jah és a szeretnéd, hogy, na erre annyi a reakció, hogy sírvafakadnak max, de a rendetlenkedést, rosszaságot folytatják.

3éves és 17hónapos kis tornádók:)

Szoktam. Néha szoktam bánni, de általában nem ok nélkül kiabálok vele. Van, hogy napokig még csak rá sem kell szólni, máskor meg egész nap zeng a ház.

A hiszti nálunk úgy van, hogy teli torokból üvölt és sikít. Ilyenkor hagyom, hagy csinálja, ha csak rá nézek, rosszabb a helyzet.

Nem tudom, néha mit gondolhatnak a szomszédok. :)

Nem veszekszek vele minden piszlicsáré dologért, ha megérdemli, felemelem a hangomat.

Szia!

Sajnos én is sokat szoktam kiabálni a gyerekeimmel!

Sőt tegnap este már a Kisfiam 2 éves, fenekére is rácsaptam, mert annyira idegesítő volt, hogy fürdés után már 20-szor szóltam vegyük fel az alsógatyát, és összevissza szaladgált helyette!

A Nagylányommal se könnyű,ő megint kezd dacosodni 4 évesen, sajnos:(

Ja és a Páromtól is csak a sz@r jelzőt kapom, mert, hogy én hogy viselkedem, azért van ez így:(.

Üdv egy gonosz két gyermekes Anyuka.